2017. január 15., vasárnap

A bajai Arany Oroszlán

 Baja, Oroszlán utca 3.






A Városi Színháztermet magában foglaló épület helyén hajdan az Arany Oroszlánhoz címzett vendégfogadó állt.





A Tudományos Gyűjtemény 1831-es kötete így írta le az épületet:
Fent az emeletben, falon és a’ fedélről függő kristály nagy gyertyatartókkal, tükrökkel ’s ülő helyekkel ékesített tánczoló nagy palota, ’s tizenegy nagyobb és kisebb vendég szobák vagynak…, földszinten pedig két kávéházi nagyterem helyezkedett el.
Itt adtak találkozót egymásnak a vidék gazdag kereskedői: sokszor egész vagyonok úsztak el a napokig tartó kártyacsatákon, miközben jeles bajai cigányzenészek szórakoztatták a vendégeket.

Ez a fogadó, annak kristálycsillárokkal és tükrökkel ékesített nagyterme volt a vidéki magyar nyelvű színjátszás egyik bölcsője. Kilényi Dávid, a magyar színészet hőskorának jeles színigazgatója 1827-ben társulatával Baján tartózkodott, innen Szabadkára készült menni. Az volt a törekvése, hogy magyar nyelvű zenés darabokat mutasson be, és ehhez Bácska két híres "Muzsika–Mester"-ét, az akkoriban Baján élő Rózsavölgyi Márkot és a szabadkai Arnold Györgyöt kérte fel, mint a Magyar Kurir 1827. április 13-i számában is olvasható:

Tegnapelőtt butsuzott, és ma egészen elvált Városunktól azon derék Magyar Színjátszó Társaság, melly Kilényi Úr igazgatása alatt 4 hónapig mulatatott bennünket. 18 Személyből áll. Városunkban illy hoszszas tartózkodása elegendőképpen megmutatja mind a' Társaságnak a' maga sorsával volt megelégedését, mind pedig azon bizodalmat, melylyet Bajának érdemes Lakósitól nyert, részint válogatott játékinak előadásával, részint pedig tagjainak illendő magokviseletével. - Mult esztendei Karátsony havának 2-dik napján nyitotta meg Kilényi Úr Játékszínét az úgy nevezett Oroszlány Vendégfogadóban, és azolta mindenestül hatvanegy darabokat játszott Társasága. A' három utolsó előadatok a' Bátskaiakra nézve legszembetünőbbek voltak: mert nevezetesen az 59-ik játékra (Kemény Simon) ama híres Bátskai Muzsika-Mester Arnold György Úr Szabadkai Egyházi Muzsika Kar Igazgatója, a' hatvanadik játékra (Illyés Sapkája) pedig a' Társaság itt léte alatt hasonlókép' híres Bátskai Muzsika Mester Rózsavölgyi (Rozenthal) Úr Baja Városának lakosa készítette a' Muzsikát.

Rózsavölgyi ekkor találkozott Szöllősy Szabó Lajos (1803–1882) színésszel, a későbbi táncművésszel, akivel egy jó évtized múlva, az 1840-es évek elején közösen megalkották az első sikeres magyar "szabályozott" társastáncot, a körmagyart.
A következő videorészlet ezt a táncot, egyik mai rekonstrukcióját mutatja, Rózsavölgyi Márk zenéjére:




Az Arany Oroszlán helyére épített színházterem száz évvel a Kilényi–féle társulat szereplése után ismét a bajai zenei élet jelentős eseményének helyszíne lett: itt tartotta első hangversenyét a Bajai Liszt Ferenc Kör 1926. november 15-én (a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Fleischer Antal vezényelte).
A koncerteket a Duna Szállóban (Szentháromság tér 6.), illetve, ha annak terme kicsinek bizonyult, itt, az Oroszlán színháztermében rendezték.
A Liszt Kör, amelynek a neves festőművész, id. Éber Sándor is volt elnöke, 1944-ig 149 hangversenyt szervezett; az 1944. március 19-ére szervezett százötvenedik a német megszállás miatt elmaradt... 

A terem mindmáig számtalan színházi, zenei, táncművészeti programnak ad helyet.


Források:

Bánáti Tibor Bajai arcképcsarnok. Baja, Türr István Múzeum, 1996
Magyar színházművészeti lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1994
Kemény Simon: Csonka–Bácska Tükre. Homok, 1931
Gál Zoltán: Egy bajai zenepártoló társaság. =bacskaisport.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése