Blaha Lujza villája

 Balatonfüred, Blaha Lujza utca 4.

A klasszicista stílusú, szép vonalú épület egykor Blaha Lujza nyaralója volt - ma szállodaként az ő nevét viseli.

Bejáratának oszlopai fölött a következő felirat olvasható:

E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke

Fölötte, a timpanonban pedig:

Blaha Lujza nyaralója 1893-1916

Zákonyi Ferenc, Balatonfüred tudós helytörténésze kutatásai szerint az itt húzódó köves, kopár területet 1866-ban kezdték felparcellázni. Ezt a telket akkor egy bizonyos özvegy Szűcs Lajosné vásárolta meg, 1867-ben ő építtette a villát.

Blaha Lujza régóta szerette Füredet és a Balatont. Még nem volt villatulajdonos, amikor ezt írta a naplójába:

Az én figyelmemet és lelkemet már akkorra úgy uralta a Balaton, hogy minden egyéb alig érdekelt. Az a nagy víz olyan hatást tett rám, mintha úgy magához ölelni, magához édesgetni akarna.

Ez a villa már akkor megtetszett neki, amikor 1891-ben súlyos betegsége után lábadozni ment Füredre, de csak később, pesti házuk és gödöllői nyaralójuk eladása után tudták megvenni férjével, báró Splényi Ödönnel. A házat Blaha Lujza nemcsak nyaralónak szánta, hanem színpadi pályafutását befejezve ide szeretett volna visszavonulni.

Legvidámabb napom, ha Füredre mehetek, legszomorúbb, ha kis fészkemet ott kell hagynom

 - olvashatjuk naplójában, melyben részletesen leírta házának belsejét:

Az én kis házam ilyen: a folyosóról nyílik a szalon, ettől balra egy kis családi vendégszoba, azután az én szobám, mellette uramé, és végül a könyvtárszoba. A belépőtől jobbra az ebédlő és három vendégszoba. Az udvar felől egy zárt folyosó, konyha, két cselédszoba, éléskamra. Az udvaron a kertész lakása, kis majorsági udvar és árnyas meg rózsákkal bőven ellátott kert. Az én szobám ablaka a kis templomra nyílik, melynek édes szavú harangját hallani mindig alig várom. Szobám oly közel van a templomhoz, hogy a szentmisét onnét szobámba hallom, nemegyszer így végzem ájtatosságomat.

Ezen a régi képeslapon láthatjuk is, milyen közel van az épület a Kerektemplomhoz:

Füredi életmódjáról is írt:

Ha szép idő van, reggel fél hat órakor kelek, és háromnegyed nyolc óráig többnyire férjemmel, ha ott van, különben egyedül a Balaton partján sétálok. Visszatérve reggeli sétámból, rendesen, mielőtt hazatértem, elmentem kis templomunkba, elvégezendő napi imámat. Onnét haza reggelizni, ez a család első összejövetele. Itt lesz megállapítva, hogy mit főzzünk, ki mit fog egész nap csinálni? Délelőtt fürdés, azután a déli hajóhoz menés, megnézni, kik jönnek? Azután ebéd, pihenés és újból séta... Néha elmegyek a színházba, sőt évente egyszer-kétszer fel is szoktam lépni. Vacsoránkat, ha az idő engedi, a szabadban költjük el. Fél tízkor, ritkábban később, pihenésre térés.

Balatonfüredi nyaralójában (forrás: oszk.hu)

Ez volt nyári menetrendje. De jobban szerette Füreden az őszt és a tavaszt:

Az esős napokat otthon töltöm, előszedem emlékeimet, el-elgondolkozva az ezekkel kapcsolatos események felől. Olvasgatok, mert igen szép könyvtáram van, összeülünk és magunk között elbeszélgetünk.

Villáját hosszú ideig fenyegették hitelezők, de valahogy mindig sikerült megmentenie. Élete utolsó tíz évének nyarait mégsem tölthette itt, mert egy meggondolatlan jótállásának következményei megfosztották szeretett fészkétől; attól kezdve a Margitszigettel próbálta Füredet pótolni.

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.

Források:

Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Balatonfüred Városi Tanács, 1988 [1989!]
Balatonfüred emlékjelei: szobrok, emlékművek, emléktáblák, emlékfák, síremlékek. Balatonfüredért Városért Közalapítvány, 2004
Emlékhelyek Veszprém megyében. Veszprém megyei Közművelődési Intézet, 1996
Blaha Lujza naplója. Bp. Gondolat, 1987
Karcsai Kulcsár István: Így élt Blaha Lujza. Bp. Móra Kiadó, 1988
Nagymihály Sándor: A Nemzet csalogánya. Blaha Lujza életregénye. Bp. Helikon, 1941