Pálóczi Horváth Ádám "nagyobbik" háza

Balatonfüred, Ady Endre utca 13.

A mai Ferencsik János Zeneiskola otthonát Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) mérnök, gazdálkodó, költő, népdalgyűjtő, a magyar zenei folklór úttörője tervezte és építette saját otthonának 1785-ben. Ez volt az ő füredi "nagyobbik háza", amely nagy vonalaiban ma is őrzi eredeti építészeti elgondolásait. Balaton felé néző erkélyes homlokzatával, fenyőfákkal beültetett nagy kertjével egyike Füred legszebb épületeinek.

fjz.hu

A helyi hagyomány sokáig Teasdale-nyaraló néven ismerte, mert a 19. század második felében Teasdale Vilmos angol származású mérnöké volt, aki a Lánchíd építésekor került Magyarországra.

Több tény is igazolja azonban, hogy ez az épület volt Pálóczi Horváth Ádám saját maga által tervezett háza: többek között egy, az eredetileg földmérő képesítésű költő-muzsikus által Füredről rajzolt térkép. 1906-ban ez a tény még nem volt ismert, így emléktábláját akkor a református templom falán állították fel. 1972-ben ezen a házon is helyeztek el emléktáblát a következő szöveggel:

MŰEMLÉKJELLEGŰ

ÉPÜLET.

ÉPÍTTETTE PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM

KÖLTŐ ÉS MÉRNÖK

SAJÁT TERVEI ALAPJÁN

1785-BEN, ROMANTIKUS STÍLUSBAN

ÁTÉPÍTTETTE TEASDALE VILMOS

ANGOL MÉRNÖK,

A LÁNCHÍD ÉPÍTÉSVEZETŐJE

1860 KÖRÜL.

FELÚJÍTOTTA

A MAGYAR FÖLDTANI INTÉZET

1972-BEN.

Horváth Ádám (ő maga a Pálóczi nevet soha nem használta) 1782 és 1797 között lakott és gazdálkodott Balatonfüreden. Korábban földmérő mérnök volt Pápán. 1782-ben megnősült, s az esküvő után költözött Füredre feleségével, akinek itt volt birtoka. Később a tihanyi kamarától bérbe vette a feloszlatott Benedek-rend szántódpusztai uradalmát, s felváltva gazdálkodott Füreden és Szántódpusztán.

Ez a ház második füredi otthona volt: korábban a maga által "kisebbik"-nek mondott házában lakott ifjú feleségével, a mai Horváth Ádám utca 12. alatt. Mire szép "nagyobbik" házát megtervezte és felépítette, házassága megromlott...

Horváth ifjúságának legszebb éveit töltötte Füreden, innét számítható költői és dalgyűjtői működésének legjobb szakasza. Ötödfélszáz énekek című dalgyűjteményének nagy részét ebben az időben jegyezte fel. Amint a zenetörténészek megállapították, gyűjteménye a 18. századi diákmelodiáriumokkal mutat rokonságot, de sokkal nagyobb terjedelmű azoknál. Bár kottaírása viszonylag kezdetleges - csak kétféle kottaértéket használ például a hosszabb illetve rövidebb hangok jelölésére -, munkássága ennek ellenére is nagy jelentőségű: ő a magyar népzene kultúrájának első képviselője, aki tudatos és következetes vizsgálatai során felfedezte a népzene értékes voltát, s ezzel megnyitotta az utat a későbbi tudományos kutatás számára is.

Költőként ő volt a Balaton első valóban ihletett rajongója és megörökítője. Bár a "magyar tenger" kifejezést Kazinczy Ferenc használta először, az elnevezésnek igazi értelmet Pálóczi Horváth adott a Balaton szépségeit megörökítő verseivel.

Füreden élénk irodalomszervezői tevékenységet is folytatott. Többek között Kazinczyval is levelezett, aki meg is látogatta. Kazinczy így jellemezte őt egy levelében:

Horváth egy szeretetreméltó Kurutz. Nem lehet hozzá hasonló literátort kapni, mert ő a maga nemében eggyetlen egy. Szüntelen dalol, pipázik, tréfát űz.

Kazinczy emlékét fehér márványtábla őrzi az épület falán.

Szövege sajnos nem teljesen korrekt, hiszen, mint a nagy nyelvújító meg is írta, nem ebben az épületben járt, hanem barátja régebbi otthonában:

Horváthnak a Balaton szélén most épülő nagy házát csak messziről láthattam.

Pálóczi Horváth Ádám 1793-ban közös megegyezéssel elvált feleségétől. Még négy évig Füreden lakott, mert szántódi szerződése is a Balaton-vidékhez kötötte, majd 1797-ben a somogyi Nagybajomba költözött.

Házát 1811 körül egy Vargha Ádám nevű ember vette meg. Érdekes adalék, hogy 1821-ben és 1824-ben József nádor kibérelte feleségének, Dorottya főhercegasszonynak, aki gyógyulni jött ide. Később a Vargha családtól vásárolta meg az angol mérnök.

1945 után állami tulajdon lett, egy ideig a Földtani Intézet laboratóriuma működött benne. 1986-ban városi tulajdonba került: művelődési ház, majd zeneiskola lett.

A zeneiskola 1987. október 30-án Ferencsik János nevét vette fel. A nagy karmesternek évtizedekig a Tamás-hegyen volt villája, s szinte az év minden szakában lehetett vele Füreden találkozni. Balatonfüred díszpolgára és önzetlen mecénása volt: a zeneiskola létrehozását és működését anyagilag is segítette. 1983. október 31-én, a zeneiskola korábbi épületének (Bajcsy-Zsilinszky utca 30.) megnyitásakor ő mondta az ünnepi beszédet.

Az intézmény mai épületén emlékét domborműves márványtábla őrzi, készítője Borbás Tibor szobrászművész:

köztérkép.hu

A táblát eredetileg még a régi épületen avatták fel, később helyezték át ide, a zeneiskola új otthonába, amelyet a közelmúltban nagyon szépen fel is újítottak. Kialakítottak egy Ferencsik-emlékszobát, amelyhez a nagy karmester unokahúga adományozott kedves személyes tárgyakat, dokumentumokat.

2016 nyarán a zeneiskola udvarába helyezték át Ferenczy Béni Ferencsik-mellszobrát, mely korábban a Tagore sétányon állt.

A szobor újraavatásán megnyitották a Ferencsik életét 150 fényképen bemutató állandó kiállítást. A képeket Mezey Béla fotóművész ajándékozta az intézménynek.
Van Ferencsiknek egy másik szobra is a zeneiskola folyosóján: Sigmond Olivér alkotását özvegye ajándékozta az iskolának.

2002-ben a város emléktáblát állított a zeneiskolában SZENDREY-KARPER LÁSZLÓ gitárművésznek is:

Szendrey-Karper László és felesége, Ágai Karola operaénekesnő 1968-ban vásároltak telket Balatonfüreden a Bocsár-dűlőben, amelyre 1972-ben kis nyaralót építettek. Részt vettek a város kulturális életében: többször tartottak jótékonysági hangversenyt, templomi zenés áhítatot és közreműködtek a Kőszínházi Napok 150. évfordulós rendezvényein.

Források:

Balatonfüred emlékjelei: szobrok, emlékművek, emléktáblák, emlékfák, síremlékek. Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2004
Emlékhelyek Veszprém megyében. Veszprém megyei Közművelődési Intézet, 1996
Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Balatonfüred, Városi Tanács, 1988 [1989!]
Harmath István - Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. 4. bőv. kiad. Veszprém, 1984
Szekér Ernő: Hírek Balatonfüredről. = Honismeret 1988. 2.
Péterffy Ida: Pálóczi Horváth Ádám nyomában Balatonfüreden. : Magyar Zene 1967. 4.
Némethné Rácz Lídia: Pálóczi Horváth Ádám füredi házának története. = Pálóczi Horváth Ádám, a Magyar Tenger poétája Füreden. Balatonfüred, 2010. /Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai 57./
Küllős Imola: Utószó. = Énekes poézis. Válogatás Pálóczi Horváth Ádám Ó és új mintegy Ötödfélszáz énekek... című kéziratos dalgyűjteményéből. Bp. Magyar Helikon, 1979
Szenfnerné Varga Anikó: Ferencsik János Balatonfüred város első díszpolgára. Balatonfüred, 2002
Ők ketten. Szendrey-Karper László és Ágay Karola élete és művészete. Bp. Szemimpex, 2001