Itt volt Lehár Ferenc kisgyermek

Sopron, Lehár Ferenc utca 5.

Sopron külvárosában, a Balfi úttól nem messze, az egykori Malom utca 5. számú házban töltötte gyermekéveit Lehár Ferenc.

Édesapja, id. Lehár Ferenc (1838-1898) katonakarmester volt, akit ezredével együtt gyakran helyeztek más városba. Első gyermeke, a későbbi híres operettszerző Komáromban született. Onnét hamarosan Pozsonyba, majd 1874-ben Sopronba költözött a család. Lehár ekkor még csak négy éves volt. A család szeretett volna itt megtelepedni. Meg is vásárolták a házat, de csak 1877-ig lakhattak benne, mert a családfőt hamarosan Kolozsvárra helyezték.

Sopron és ez a ház volt tehát a helyszíne Lehár Ferenc kisgyermekkorának, itt figyeltek fel először a szülők a kisfiú ragyogó zenei képességeire. Édesapja kezdte zongorázni tanítani.

Hatvan éves korában Lehár így emlékezett gyermekéveire:

Olykor megengedték, hogy látogatók előtt produkáljam magamat, de apám a leghatározottabban elutasított minden olyan ajánlatot, hogy a nyilvánosság előtt játsszak. Szerencsére idegen volt tőle némely szülő hamis nagyravágyása, hogy kiaknázzák gyermekük tehetségét. Így hát neki köszönhetem, hogy a sors megóvott számos csodagyerek sorsától.

Első gyerekkori szerzeménye is ebben a házban keletkezett: egy - saját bevallása szerint - rajongó gyermeki szeretettől átitatott kis dal, amelyet édesanyja születésnapjára írt.

Forrás: Soproni Szemle 1960. 2.

Lehár Sopronnal élete végéig kapcsolatban maradt. 1899-től Ausztriában élt, de magyar állampolgárságát mindvégig megtartotta. 1918, a Monarchia felbomlása után ezt csak úgy tehette meg, ha illetőséggel rendelkezik egy magyarországi helységben. Ő ezt Sopron városától kérvényezte, így 1948-ban bekövetkezett haláláig mint soproni illetőségű magyar állampolgár élt Ausztriában. Egyetlen alkalommal, 1929 tavaszán el is látogatott a városba: Friderike című operettjének dirigálására hívták meg. Orvosi javaslat ellenére utazott haza. Érzéseit így ecsetelte:

Szeretem azt a régi várost, szeretem a girbe-görbe utcákat, öreg házakat, álmodó tereket, az ottani embereket. Hiszen ez a város az ifjúságom...

1940-ben, hetven éves korában Sopron városa díszpolgárává választotta, s tiszteletére gyerekkorának helyszínét, a Malom utcát róla nevezte el. Akkor színházi kötelezettségei, később pedig súlyos betegsége akadályozta meg, hogy újra ellátogasson kisgyerekkora városába.

A házon ma a Soproni Városszépítő Egyesület körpecsétjével ellátott emléktábla olvasható. 

Források:

Czellár Katalin: Sopron. Bp. Panoráma, 2001
Szénássy Zoltán: Lehár. Bratislava, 1995
Schneidereit, Otto: Lehár. Bp. Zeneműkiadó, 1984
Fasang Árpád, ifj.: Zeneegyesületi múlt - jegyzetlapok Sopronból 4. = Muzsika 1974. 2.
Kelényi Ferenc: Lehár Ferenc soproni kapcsolatai és díszpolgársága. = Soproni Szemle 1960. 2.