2016. július 26., kedd

Egy nagy hegedűs gyermekkora

Veszprém, Thököly utca 1.





A házon 2011-ben helyezték el AUER LIPÓT hegedűművész emléktábláját - a portrédombormű Diénes Attila alkotása:



Az 1840-es évek végétől itt, Soós Pál kalapos házában élt az Auer család.  A csehországi születésű Auer Simon bútor- és szobafestő és felesége, a Lovasberényből származó Grósz Rozália házasságkötésük után, 1836-ban telepedtek le Veszprémben. Az 1848-as összeírás szerint öt gyermekük volt, közülük Lipót a második legfiatalabb. A család később a Főpiac 57., azaz a mai Rákóczi utca 4. alá költözött. Korábban ott is volt Auer Lipótnak - pontosabb információk nélküli - emléktáblája, amelyet azonban a közelmúltban levettek a házról és a Vár úton lévő Veszprémi Panteonban helyeztek el.




A művész így írt gyermekkoráról a Violin playing as I teach it (A hegedűjáték, ahogy én tanítom) című, 1921-ben New Yorkban megjelent könyvében:

Bölcsőm Magyarországon ringott. Veszprémnek hívják azt a kis helységet, ahol apám szobafestő volt. Szülőföldem hagyományaihoz híven a tejesüveggel és a hegedűvel együtt neveltek fel.

Ezzel a megfogalmazással Auer Veszprémnek a 18. századig visszavezethető hegedűs tradícióira: Ruzitska Ignác, Csermák Antal, Ridley-Kohne Dávid itteni kötődéseire, valamint a Veszprémvármegyei Zenetársaság 19. század eleji úttörő tevékenységére utalt.
 
Első hegedűtanára Liedl Lipót, a veszprémi székesegyház muzsikusa volt. Rá a művész így emlékezett:

Tanárom annak a zenekarnak első hegedűse volt, amely szülőhelyem, a kis magyar városka katolikus templomában játszott vasár- és ünnepnapokon. Sokoldalú tanárom azonban nem csupán a hegedűre korlátozta működését. Zongoraórákat is adott, és - ahogy annak idején több kollégája - összevonta a karmester és az orgonista feladatkörét. Miközben lábaival tovább pedálozott az orgona lábbillentyűin, egyik kezével ide-oda fordulva vezényelni szokott, míg a másikkal a billentyűkön játszott... Körülbelül két-három évig tanultam nála hegedülni, amikor szüleim - bár koránstem voltak gazdagok, sőt éppen ellenkezőleg! - barátaik tanácsára úgy döntöttek, hogy Budapestre, Magyarország fővárosába küldenek a konzervatóriumba.

Megjegyzés: ez a "konzervatórium", ahol Auer 1853 és 1856 között tanult, a Nemzeti Zenedét jelentette, ez biztosította akkor a legmagasabb szintű intézményes zeneoktatást Magyarországon - zeneakadémiánk még nem volt.

A Nemzeti Zenede után a bécsi konzervatóriumban tanult tovább, ott kapott diplomát 1858-ban - és még csak 13 éves volt... Igazi művésszé a nagy Joachim József keze alatt vált.

1868 és 1917 között a szentpétervári konzervatórium professzoraként meghatározó szerepet játszott az orosz vonóskultúra fejlődésében. A bolsevik forradalom után elhagyta Szentpétervárt, nagy sikereket aratott Európa több országában, majd az Egyesült Államokban is, ott a New York-i Juilliard-zeneiskola, illetve a philadelphiai Curtis-intézet professzora volt. Kora leghíresebb hegedűtanárának tartották. Számtalan növendéke közül a legismertebb nevek talán Jascha Heifetz és Nathan Milstein, de módszerei, tanításai máig élnek és meghatározzák az orosz, illetve az amerikai hegedűiskolát. Barátságára a legnagyobb művészek voltak büszkék, Csajkovszkij például neki, az ő keze és Stradivari hegedűje alá írta és neki ajánlotta Hegedűversenyét. 



Kapcsolatait mindvégig megőrizte hazájával és szülővárosával. Fiatal éveiben több alkalommal fel is lépett Veszprémben. Amikor nyaranta hazajött, a püspök mindig meghívta és felkérte, játsszon a székesegyházban a vasárnapi istentiszteleten - zsidó származása nem jelentett akadályt...



Veszprém városa úgy igazán az utóbbi években fedezte fel magának Auer Lipótot, bár korábban is voltak szórványos alkalmak: a Rakos Miklós által írt Auer-monográfiát 1981-ben adták ki, emléktáblát helyeztek el a zeneiskolában és 1994-ben a Rákóczi utcai házon. A mostani Auer-reneszánsz legfontosabb állomásai az Auer Hegedűfesztivál és az Auer Akadémia létrehívása.

2010-ben dokumentumfilm készült Auer Lipótról, mely bemutatja életét a veszprémi hegedűóráktól a világhírig, eredeti helyszíneket felkeresve.  Itt egy hosszabb bemutatót láthatunk belőle, feltétlenül érdemes legalább ezt megnézni!




További Auer Lipót-emlékhely a Zenevándor blogban:

Veszprém, Rákóczi utca 4. A hegedűművész és az emlékíró borbély


Források:

Rakos Miklós: Veszprémtől Szentpétervárig: Auer Lipót élete és művészete. Veszprém, 1981
Sétál a család Veszprémben: A zsidó múlt nyomában. Veszprém, 2014
Tóth Antal, M.: Újra hallom szép szavát: Veszprém zenéje 1762-től a kiegyezésig. Veszprém, 1998
A veszprémi zsidóság 1848. évi összeírása

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2011 nyarán készítettem

1 megjegyzés: