Veszprém, Thököly utca 1.
A házon 2011-ben helyezték el AUER LIPÓT hegedűművész emléktábláját - a portrédombormű Diénes Attila alkotása:
Az
1840-es évek végétől itt, Soós Pál kalapos házában élt az Auer család.
A
csehországi születésű Auer Simon bútor- és szobafestő és felesége, a
Lovasberényből származó Grósz Rozália házasságkötésük után, 1836-ban
telepedtek le
Veszprémben. Az 1848-as összeírás szerint öt gyermekük volt, közülük
Lipót a második legfiatalabb. A család később a Főpiac 57., azaz a mai
Rákóczi utca 4. alá költözött. Korábban ott is volt Auer Lipótnak -
pontosabb információk nélküli - emléktáblája, amelyet azonban a
közelmúltban levettek a házról és a Vár úton lévő Veszprémi Panteonban
helyeztek el.
A művész így írt gyermekkoráról a Violin playing as I teach it (A hegedűjáték, ahogy én tanítom) című, 1921-ben New Yorkban megjelent könyvében:
Bölcsőm Magyarországon ringott. Veszprémnek hívják azt a kis helységet, ahol apám szobafestő volt. Szülőföldem hagyományaihoz híven a tejesüveggel és a hegedűvel együtt neveltek fel.
Ezzel
a megfogalmazással Auer Veszprémnek a 18. századig visszavezethető
hegedűs tradícióira: Ruzitska Ignác, Csermák Antal, Ridley-Kohne Dávid
itteni kötődéseire, valamint a Veszprémvármegyei Zenetársaság 19. század
eleji úttörő tevékenységére utalt.
Első hegedűtanára Liedl Lipót, a veszprémi székesegyház muzsikusa volt. Rá a művész így emlékezett:
Tanárom annak a zenekarnak első hegedűse volt, amely szülőhelyem, a kis magyar városka katolikus templomában játszott vasár- és ünnepnapokon. Sokoldalú tanárom azonban nem csupán a hegedűre korlátozta működését. Zongoraórákat is adott, és - ahogy annak idején több kollégája - összevonta a karmester és az orgonista feladatkörét. Miközben lábaival tovább pedálozott az orgona lábbillentyűin, egyik kezével ide-oda fordulva vezényelni szokott, míg a másikkal a billentyűkön játszott... Körülbelül két-három évig tanultam nála hegedülni, amikor szüleim - bár koránstem voltak gazdagok, sőt éppen ellenkezőleg! - barátaik tanácsára úgy döntöttek, hogy Budapestre, Magyarország fővárosába küldenek a konzervatóriumba.
Megjegyzés:
ez a "konzervatórium", ahol Auer 1853 és 1856 között tanult, a Nemzeti
Zenedét jelentette, ez biztosította akkor a legmagasabb szintű
intézményes zeneoktatást Magyarországon - zeneakadémiánk még nem volt.
A
Nemzeti Zenede után a bécsi konzervatóriumban tanult tovább, ott kapott
diplomát 1858-ban - és még csak 13 éves volt... Igazi művésszé a nagy
Joachim József keze alatt vált.
1868
és 1917 között a szentpétervári konzervatórium professzoraként
meghatározó szerepet játszott az orosz vonóskultúra fejlődésében. A
bolsevik forradalom után elhagyta Szentpétervárt, nagy sikereket aratott
Európa több országában, majd az Egyesült Államokban is, ott a New
York-i Juilliard-zeneiskola, illetve a philadelphiai Curtis-intézet
professzora volt. Kora
leghíresebb hegedűtanárának tartották. Számtalan növendéke közül a
legismertebb nevek talán Jascha Heifetz és Nathan Milstein, de
módszerei, tanításai máig élnek és meghatározzák az orosz, illetve az
amerikai hegedűiskolát. Barátságára a legnagyobb művészek voltak
büszkék, Csajkovszkij például neki, az ő keze és Stradivari hegedűje alá
írta és neki ajánlotta Hegedűversenyét.
Kapcsolatait
mindvégig megőrizte hazájával és szülővárosával. Fiatal éveiben több
alkalommal fel is lépett Veszprémben. Amikor nyaranta hazajött, a püspök
mindig meghívta és felkérte, játsszon a székesegyházban a vasárnapi
istentiszteleten - zsidó származása nem jelentett akadályt...
Veszprém
városa úgy igazán az utóbbi években fedezte fel magának Auer Lipótot,
bár korábban is voltak szórványos alkalmak: a Rakos Miklós által írt
Auer-monográfiát 1981-ben adták ki, emléktáblát helyeztek el a
zeneiskolában és 1994-ben a Rákóczi utcai házon. A mostani
Auer-reneszánsz legfontosabb állomásai az Auer Hegedűfesztivál és az Auer Akadémia létrehívása.
2010-ben dokumentumfilm
készült Auer Lipótról, mely bemutatja életét a veszprémi hegedűóráktól a
világhírig, eredeti helyszíneket felkeresve. Itt egy hosszabb
bemutatót láthatunk belőle, feltétlenül érdemes legalább ezt megnézni!
További Auer Lipót-emlékhely a Zenevándor blogban:
Veszprém, Rákóczi utca 4. A hegedűművész és az emlékíró borbély
Források:
Rakos Miklós: Veszprémtől Szentpétervárig: Auer Lipót élete és művészete. Veszprém, 1981
Sétál a család Veszprémben: A zsidó múlt nyomában. Veszprém, 2014
Tóth Antal, M.: Újra hallom szép szavát: Veszprém zenéje 1762-től a kiegyezésig. Veszprém, 1998
A veszprémi zsidóság 1848. évi összeírása
A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2011 nyarán készítettem
Megnézem -----
VálaszTörlés