Veszprém, Thököly utca 1.
A házon 2011-ben helyezték el AUER LIPÓT hegedűművész emléktábláját - a portrédombormű Diénes Attila alkotása:
Az
 1840-es évek végétől itt, Soós Pál kalapos házában élt az Auer család. 
 A
 csehországi születésű Auer Simon bútor- és szobafestő és felesége, a 
Lovasberényből származó Grósz Rozália házasságkötésük után, 1836-ban 
telepedtek le 
Veszprémben. Az 1848-as összeírás szerint öt gyermekük volt, közülük 
Lipót a második legfiatalabb. A család később a Főpiac 57., azaz a mai 
Rákóczi utca 4. alá költözött. Korábban ott is volt Auer Lipótnak - 
pontosabb információk nélküli - emléktáblája, amelyet azonban a 
közelmúltban levettek a házról és a Vár úton lévő Veszprémi Panteonban 
helyeztek el. 
A művész így írt gyermekkoráról a Violin playing as I teach it (A hegedűjáték, ahogy én tanítom) című, 1921-ben New Yorkban megjelent könyvében:
Bölcsőm Magyarországon ringott. Veszprémnek hívják azt a kis helységet, ahol apám szobafestő volt. Szülőföldem hagyományaihoz híven a tejesüveggel és a hegedűvel együtt neveltek fel.
Ezzel
 a megfogalmazással Auer Veszprémnek a 18. századig visszavezethető 
hegedűs tradícióira: Ruzitska Ignác, Csermák Antal, Ridley-Kohne Dávid 
itteni kötődéseire, valamint a Veszprémvármegyei Zenetársaság 19. század
 eleji úttörő tevékenységére utalt.
  
Első hegedűtanára Liedl Lipót, a veszprémi székesegyház muzsikusa volt. Rá a művész így emlékezett:
Tanárom annak a zenekarnak első hegedűse volt, amely szülőhelyem, a kis magyar városka katolikus templomában játszott vasár- és ünnepnapokon. Sokoldalú tanárom azonban nem csupán a hegedűre korlátozta működését. Zongoraórákat is adott, és - ahogy annak idején több kollégája - összevonta a karmester és az orgonista feladatkörét. Miközben lábaival tovább pedálozott az orgona lábbillentyűin, egyik kezével ide-oda fordulva vezényelni szokott, míg a másikkal a billentyűkön játszott... Körülbelül két-három évig tanultam nála hegedülni, amikor szüleim - bár koránstem voltak gazdagok, sőt éppen ellenkezőleg! - barátaik tanácsára úgy döntöttek, hogy Budapestre, Magyarország fővárosába küldenek a konzervatóriumba.
Megjegyzés:
 ez a "konzervatórium", ahol Auer 1853 és 1856 között tanult, a Nemzeti 
Zenedét jelentette, ez biztosította akkor a legmagasabb szintű 
intézményes zeneoktatást Magyarországon - zeneakadémiánk még nem volt. 
A
 Nemzeti Zenede után a bécsi konzervatóriumban tanult tovább, ott kapott
 diplomát 1858-ban - és még csak 13 éves volt... Igazi művésszé a nagy 
Joachim József keze alatt vált.
1868
 és 1917 között a szentpétervári konzervatórium professzoraként 
meghatározó szerepet játszott az orosz vonóskultúra fejlődésében. A 
bolsevik forradalom után elhagyta Szentpétervárt, nagy sikereket aratott
 Európa több országában, majd az Egyesült Államokban is, ott a New 
York-i Juilliard-zeneiskola, illetve a philadelphiai Curtis-intézet 
professzora volt. Kora
 leghíresebb hegedűtanárának tartották. Számtalan növendéke közül a 
legismertebb nevek talán Jascha Heifetz és Nathan Milstein, de 
módszerei, tanításai máig élnek és meghatározzák az orosz, illetve az 
amerikai hegedűiskolát. Barátságára a legnagyobb művészek voltak 
büszkék, Csajkovszkij például neki, az ő keze és Stradivari hegedűje alá
 írta és neki ajánlotta Hegedűversenyét. 
Kapcsolatait
 mindvégig megőrizte hazájával és szülővárosával. Fiatal éveiben több 
alkalommal fel is lépett Veszprémben. Amikor nyaranta hazajött, a püspök
 mindig meghívta és felkérte, játsszon a székesegyházban a vasárnapi 
istentiszteleten - zsidó származása nem jelentett akadályt...
Veszprém
 városa úgy igazán az utóbbi években fedezte fel magának Auer Lipótot, 
bár korábban is voltak szórványos alkalmak: a Rakos Miklós által írt 
Auer-monográfiát 1981-ben adták ki, emléktáblát helyeztek el a 
zeneiskolában és 1994-ben a Rákóczi utcai házon. A mostani 
Auer-reneszánsz legfontosabb állomásai az Auer Hegedűfesztivál és az Auer Akadémia létrehívása.
2010-ben dokumentumfilm
 készült Auer Lipótról, mely bemutatja életét a veszprémi hegedűóráktól a
 világhírig, eredeti helyszíneket felkeresve.  Itt egy hosszabb 
bemutatót láthatunk belőle, feltétlenül érdemes legalább ezt megnézni!
További Auer Lipót-emlékhely a Zenevándor blogban:
Veszprém, Rákóczi utca 4. A hegedűművész és az emlékíró borbély 
Források:
Rakos Miklós: Veszprémtől Szentpétervárig: Auer Lipót élete és művészete. Veszprém, 1981
Sétál a család Veszprémben: A zsidó múlt nyomában. Veszprém, 2014 
Tóth Antal, M.: Újra hallom szép szavát: Veszprém zenéje 1762-től a kiegyezésig. Veszprém, 1998
A veszprémi zsidóság 1848. évi összeírása 
A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2011 nyarán készítettem





Megnézem -----
VálaszTörlés