Itt született Liszt első magyar darabja

Mecseknádasd, Liszt Ferenc utca 75.

 

A barokk stílusú épület egykor püspöki nyári kastély volt. 1770 körül épült Klimó György pécsi püspök rendeletére a Mecsek keleti kapujában vadregényes helyen fekvő, akkor Nádasdnak nevezett középkori eredetű faluban.

Forrás: www.muemlekem.hu

Az épület zenetörténeti nevezetessége, hogy falai között két ízben megfordult Liszt Ferenc, sőt, egy kis magyar nyelvű kórusművet is komponált itt.

Először 35 éves korában, 1846. október 24-én járt itt. Ekkoriban zajlott második hazai koncertkörútja. Szekszárdi hangversenyén pécsi muzsikusok keresték fel és és kérték, hogy Pécset is ejtse útba egy koncert erejéig. Liszt beleegyezett, és a társaság, útban Szekszárdról Pécsre Scitovszky pécsi püspök jóvoltából ebben a kastélyban töltötte az éjszakát. Liszt társaságában volt szekszárdi barátja, báró Augusz Antal, valamint Petrichevich Horváth Lázár, aki a Honderű szerkesztőjeként kísérte Lisztet magyarországi látogatásán, s az eseményekről részletes tudósításokban számolt be lapja hasábjain.

Nádasdra megérkezve a pécsi dalosok rögtönzött hangversennyel kedveskedtek Lisztnek, de megjegyezték, hogy sajnos csak németül tudnak énekelni, mert nem léteznek magyar nyelvű kórusművek. Liszt még a vacsora alatt komponált számukra egy kis darabot a Petrichevich Horváth által kiválasztott versre, mely a szekszárdi Garay János: A patakcsa [kis patak, patakocska] című költeménye volt. Az énekes kvartett a kéziratból rögtön meg is tanulta és el is énekelte Lisztnek ezt az első magyar nyelvű művét. Erről további részleteket EBBEN a remek blogbejegyzésben olvashatunk, sőt, a sajnos elveszett eredeti kézirat másolatát meg is tekinthetjük.
E szép este másnapján Liszt és társasága négyesfogaton Pécsre utazott, ahol két hangversenyt adott (lásd ITT és ITT).

Liszt második nádasdi látogatására majdnem két és fél évtized múlva, 1870. szeptember 21-én került sor. Ekkor is Szekszárdról érkezett ide, ahol már jó ideje az Augusz-ház vendége volt. Augusz Antal a szekszárdi újvárosi templom felszentelésének ügyében jött Kovács Zsigmond akkori pécsi püspökhöz a kastélyba s Liszt elkísérte barátját. Nádasdon a püspök társaságában találták Horváth Boldizsár igazságügyminisztert, a haladó szellemű és kiváló szónoki képességeiről ismert államférfit. Legány Dezső zenetörténész így írta le az est megható momentumát:

Ebéd alatt kérdi tőle [Liszttől] a miniszter, érti-e még a hazai nyelvet. Azt válaszolja, hogy beszélni csak zongorán tud magyarul, de a szót meglehetősen érti. Erre a miniszter poharat emel és néhány bevezető szó után felköszöntőképpen kívülről és végig elszavalja Vörösmarty szép ódáját, melyet a költő 1840-ben intézett Liszthez. Hatása rendkívüli: Liszt szenvedélyesen megöleli őt.

Csak zongorázni nem tudott viszonzásul hangszer hiányában...

1956. október 21-én (!) az akkor általános iskolaként működő épületben Liszt születési évfordulójának előestéjén felavatták Gebauer Ernő festőművész freskóját, amely a kórusmű születését ábrázolta (mára az alkotás megsemmisült), valamint a külső homlokzaton a Liszt itteni tartózkodásait megörökítő emléktáblát:

E házban éjszakázott

LISZT FERENC

a világhírű magyar zeneköltő

Szekszárdról Pécsre utaztában

1846. október 24-én.

Ekkor írta férfikarénekét

Garay Jánosnak "A pataknál" című versére.

Ez volt első szerzeménye magyar szövegre.

1870. szeptember 21-én ide újból visszatért.

1956. okt. 21.

Az emléktábla mellett Liszt alakját az épület előtt Varga Imre 1980. október 19-én felavatott mellszobra idézi a mai látogatónak:

Maga az egykor szebb napokat látott kastély évek óta lakatlanul áll és mára teljesen leromlott állapotba került. Igaz, a fényképek jó egy évtizeddel ezelőttiek, de utánanézve az épület mai állapotának, sajnos azóta inkább csak rosszabb a helyzet...

Forrás: fenysugar76.blog.xfree.hu

 

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.

Források:

Nádor Tamás: Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Pécs-Baranya. Pécs, Baranya Megyei Művelődési Központ, 1986
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869-1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában. Pécs, TIT, 1956
Látnivalók Pécsett és Baranyában. Miskolc, Well-Press, 1998

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2002 nyarán készítettem