Itt (is) találkozott Thomas Mann és Bartók

Budapest I. Bécsi kapu tér 7.

A tér egyik legszebb háza középkori maradványokra 1741-ben épült, de mai kora-klasszicista alakját 1807 körül kapta. Emeleti homlokzatát ókori költők és filozófusok arcképei, valamint a zene, a költészet és az egyes tudományágak allegóriái díszítik. A domborműveket 1807-ben, a ház átalakításakor készíttette akkori tulajdonosa, Grigely József, volt piarista filozófiatanár.

Forrás: tintapatronus.wordpress.com

Mint a házon levő emléktábla is tanúsítja, itt élt HATVANY LAJOS író, irodalomtörténész:

Hatvany 1932-ben vette meg a házat és mindössze 1938-ig, második emigrációja kezdetéig lakott benne. A Nyugat folyóirat egyik alapítójának otthonában számtalan kezdő és sikeres író, költő élvezhette a művelt és önzetlen kritikus barátságát és anyagi támogatását. Hatvany ebben a házban több alkalommal vendégül látta THOMAS MANN-t is.

Itt került sor BARTÓK BÉLA és Mann nevezetes találkozására 1936 júniusában - Hatvany Lajosné emlékezése szerint június 6-án (más források szerint 8-án). E találkozóról sajnos számos téves információ, leírás látott napvilágot, így elég nagy a zavar. A ház úrnője szerint Bartókon kívül csak Reinitz Béla volt ott. Van olyan beszámoló is, hogy Basilides Mária is jelen volt, aki Bartók zongorakíséretével énekelt. Ezt Hatvanyné kategorikusan cáfolta - igaz, több évtizeddel később. Viszont Thomas Mann megemlíti az énekesnő nevét aznapi naplóbejegyzésében...  A pro és kontra tényeket, érveket és véleményeket ITT elolvashatjuk.

Bartók és Thomas Mann személyesen még 1921-ben ismerkedtek meg, Lukács József bankár (Lukács György filozófus apja) házában. Hatvany Lajos otthonában sem egyetlen alkalommal találkoztak: egy másik alkalomról, amelyre 1937. januárjában került sor,  Fejtő Ferenc számolt be, aki akkoriban a Szép Szó folyóirat szerkesztője volt. Abban az évben Thomas Mann a Szép Szó meghívására jött ismét Budapestre, hogy felolvasóestet tartson - József Attila erre az alkalomra írta híres versét. Fejtő mint a Szép Szó munkatársa "hivatalból" kísérte el a nagy írót Hatvanyékhoz és később Budapesttől Párizsig című önéletrajzi esszé-regényében így örökítette meg az estét:

Másnap Hatvany Lajoshoz voltunk hivatalosak, vacsorát adott hírneves barátja tiszteletére. Thomas Mann szerette volna viszontlátni Bartók Bélát. [...] Szeretném kifaggatni Liszt Ferencről. [...] Negyedóra múlva valóban megjelent a törékeny, karcsú, átható tekintetű Bartók Béla, és XVIII. századi udvariassággal üdvözölte a társaságot. Hogy megindokolja, miért csodálja Lisztet, a zongorához ült. [...] Bartók elmondta, hogyan fedezte fel az igazi Liszt Ferencet, aki új utakat tört a zenében. Áhítatos csendben hallgattuk a Vándoréveket és a Költői és vallásos harmóniákat. Bartók visszafojtott szenvedéllyel játszotta Lisztet, ez hangsúlyozta a komponista Liszt modernségét: szerinte a Faust-szimfónia és a Haláltánc sokkal nagyobb hatást gyakorolt a zene későbbi fejlődésére, mint akár Wagner és Richard Strauss, akik zseniálisak ugyan, ellenben befejezett, zárt világot képviselnek, Liszt munkássága viszont út a jövőbe. Vajon meggyőzte-e Thomas Mannt? Annyi bizonyos, hogy az író kijelentette Hatvanynak: Bartók személyisége mély benyomást tett rá. 

2011-ben, Hatvany Lajos halálának 50. évfordulójára a Budavári Önkormányzat felújította az épületet. Ekkor az előtte levő járdaszakaszba süllyesztve, rézből megmunkálva elhelyezték azoknak az íróknak, művészeknek, költőknek az aláírását, akik rendszeres vendégei voltak az irodalomtörténész-mecénásnak. Az aláírásokról tájékoztató táblát is elhelyeztek:

Forrás: budavar.hu

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.

Források:

Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Dercsényi Balázs: Budapesti műemlékek Bp. Corvina, 1991
Turjányi Papp Melinda: A budavári lakónegyed. Bp. Műszaki Kiadó, 1988
Erki Edit: "... áll Buda még!" A magyar irodalom várbeli századai. Bp. Jövendő, 1997
Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla műhelyében. Bp. Szépirodalmi, 1981
Hatvany Lajosné [emlékezése] = Így láttuk Bartókot. Bp. Püski, 1995
Schweitzer Pál: Thomas Mann ürügyén a filológiai szakszerűségről. = Irodalomtörténeti Közlemények 1980.4
Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig. Bp. Magvető, 1990