A budai Hilton szálló és ami a helyén volt

Budapest I. Hess András tér: a Hilton és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium régi épülete

A Várnegyedben, a Mátyás-templom északi oldala mellett emelkedik a történelmi városrész legfiatalabb épülete, a Hilton Szálló.

Forrás: iconetterem.hu

Helyén a második világháború előtt két nagy épület állott: délen a pénzügyminisztérium, északon pedig egy leányiskola. A közöttük levő középkori torony, rajta Mátyás király bautzeni emlékművének másolatával, ma is látható.

A pénzügyminisztérium helyén a középkorban lakóépületek voltak és utca húzódott. A török kiűzése után ide építették fel kollégiumukat a jezsuiták. Ez az épület lett később a pénzügyminisztérium székháza, amely 1945-ben súlyos károkat szenvedett.

A másik oldalon a 13. század közepétől a domonkosok IV. Béla által alapított temploma és kolostora állott. Maradványainak felhasználásával iskolaépületet emeltek, amelyben 1881-ben nyílt meg a fővárosi I. kerületi polgári leányiskola. Az intézmény 1917-ben leánygimnáziummá alakult, s 1923-ban felvette Szilágyi Erzsébet nevét.

Ma is emlékszem régi iskolámnak kolostori kerengőhöz hasonló, fákkal körülvett belső udvarára... falai között gyakran fordult meg Bartók Béla, Kodály Zoltán

- írta Szőnyi Erzsébet zeneszerző Kodályról szóló visszaemlékezésében. Az iskola énekkara, melyet a századforduló körül Baróti Lajos alapított, Sztojanovits Adrienne vezetésével kiemelkedő szerepet vállalt Bartók és Kodály zenéjének elismertetésében.

A gimnázium régi épülete. Forrás: szegbp.sulinet.hu

SZTOJANOVITS ADRIENNE (1890-1976) zenész családból származott. Édesapja Sztojanovits Jenő, a Szent István-bazilika, majd a Mátyás-templom karnagya volt, s nővérei is zenei pályára léptek. 1913-ban, 23 éves korában került énektanárnak az akkori elit lányiskolának számító intézetbe, ahol hamarosan megnyerte a diákok nagy részét az iskolai énekkar számára. 1928-ban Villő című kórusművének előadása kapcsán kerültek szoros kapcsolatba Kodállyal, aki ettől kezdve gyakran megfordult az iskolában. Hamarosan remek új darabot ajánlott Sztojanovits Adrienne-nek és kórusának: a Pünkösdölőt, amelyet ők mutattak be fergeteges sikerrel a Zeneakadémián. Kodály a nyomtatott kottát így dedikálta: Sztojanovits Adrienne-nek, aki a fekete kottamagból zengő virágoskertet varázsolt. 
A leánykar országos hírnévre tett szert: hanglemezek készültek velük, hazai és külföldi rádiókban szerepeltek, nyugat-európai hangversenykörúton jártak, s a legkiválóbb szakemberek - például Tóth Aladár és Rajeczky Benjámin - írtak róluk elismerően. Amikor 1930 májusában ARTURO TOSCANINI Budapesten járt, koncertje délutánján Kodály felvitte a gimnáziumba Szabolcsi Bence és mások társaságában. Kívánságára az énekkar rögtönzött hangversenyt tartott Kodály-kórusművekből. A Pünkösdölő és társai nemcsak felüdítették az utazástól, próbáktól fáradt karmestert, hanem őszinte csodálatra is ragadtatták.

1932

A nagyszerű teljesítmények mögött azonban sok küzdelem húzódott meg. Sztojanovits Adrienne egykori tanítványa, Huszár Klára operarendező meséli el Krisztinavárosi madrigál című könyvében, hogy a minisztérium, sőt a tanári kar egy része is sok kellemetlenséget okozott a tanárnőnek, mivel akkoriban Kodály, és vele Bartók műveit a hivatalos kultúrpolitika destruktívnak tartotta, mert szerintük káros hatást gyakorolnak a felnövekvő nemzedékre. Nem egyszer fordult elő, hogy a gyerekek szeretett Adi nénije kisírt szemmel érkezett az énekkari próbára, de elképzeléseit nem adta fel.

1936-ban a gimnázium átköltözött a közeli Mészáros utcában emelt új, modern iskolába, s az elárvult régi épületet még abban az évben le is bontották. Ma a Hilton Szállóba beépített középkori kerengőben fényképek idézik az egykori alma matert.

Az 1976 szilveszterén megnyitott Hilton Szálloda a gimnázium lebontott és a pénzügyminisztérium háborúban megsérült épületei helyén emelkedik.

Madártávlatból. Forrás: iconetterem.hu

Tervezői, Pintér Béla és munkatársai, eleget téve a műemlékvédelmi követelményeknek, a modern épületbe komponálva megőrizték a domonkosok egykori épületegyüttesének maradványait: a Szent Miklós-tornyot, a templom hajófalát, a szentély falait, a kerengőt, a káptalantermet és a pincék egy részét, valamint a jezsuita kollégium megmaradt nyugati homlokzatát is. A Hilton Dominikánus udvara ma az egyik leghangulatosabb fővárosi koncert-helyszín.

Működésének első másfél évtizedében a Hiltonban szállt meg a Budapestre érkező VIP-vendégek legnagyobb része, köztük zeneművészek is. Itt lakott például 1978-ban az Egyesült Államokból hazalátogató SZABÓ GÁBOR, a világ egyik legeredetibb tehetségű jazzgitárosa, s itt adta egyetlen zártkörű koncertjét. 1987-ben  PLÁCIDO DOMINGO, amikor Radames szerepében az Erkel Színházban vendégszerepelt, szintén itt aludt. Kis anekdota, hogy mivel Ferihegyen nem kerültek elő a csomagjai, gyorsan a Hilton butikjában vett magának egy farmeröltönyt :)

A Kempinski szálló 1992-es megnyitása óta a Hilton az ötcsillagos szállodák között már nincs monopolhelyzetben, de továbbra is vannak jeles vendégei. 

Források:

Turjányi Papp Melinda: A budavári lakónegyed. Bp. Műszaki Kiadó, 1988
Gyürki Katalin, H.: Az egykori budai domonkos kolostor. Bp. Panoráma, 1966 /Műemlékeink/
Így láttuk Kodályt: ötvennégy emlékezés. Bp. Zeneműkiadó, 1982
Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1977
Huszár Klára: Krisztinavárosi madrigál. Bp. Mágus, 2001
P. Kovács Imre: Mindig igényes iskola volt. Százéves a Szilágyi Erzsébet Gimnázium. = Köznevelés 1981. 10.
Bogár Zsolt: Budavár bevétele. Harminc éves a Hilton Szálló. = Magyar Narancs 2007. 12.
http://www.szegbp.sulinet.hu/