2016. október 22., szombat

A budai Vörös Sün

Budapest, I. Hess András tér 3. Vörös Sün-ház





A Táncsics utca és a Hess András tér találkozásánál álló patinás ház több középkori épület egyesítéséből alakult ki.


Már az 1696-os budai összeírás "Zum roten Igl"-nek, azaz a vörös sünhöz címzett ház-nak nevezi. Feltételezések szerint a sün az egykori tulajdonos Konth család címerének része volt, s a 17. század végétől a neves építész, Nepauer Máté tulajdonában a házban működő fogadó cégére lett. A ma is látható sün-dombormű a 19. század elejéről származik.



Az épület mostani, kora klasszicista formáját 1810 körül kapta, de néhány eleme - mint például dongaboltozatos kapualja, gótikus kőkeretes ajtó- és ablakkeretei - őrzi középkori eredetét.

A Vörös Sün fogadó az 1750-es évektől kezdve helyet adott városi báloknak, színielőadásoknak is. A Fehér Kereszt-fogadó mellett itt is játszott Felix Berner híres gyermektársulata - minden bizonnyal zenés darabokat is, majd később itt léptek fel a pesti német színház kötelékéből kivált és önálló társulatot alapító német színészek. Érdekes módon ők magyar nyelvű előadásokat is játszottak, s nyelvbotlásaikat nagy nevetéssel nyugtázta a közönség.
Működtek a Vörös Sün-ben vásári színvonalú társulatok is, amelyek nem elégítették ki a műveltebb közönség igényeit. Ennek ellenére a magyar színháztörténet - zenés is - sok nehézséggel küzdő korszakának fontos helyszíne volt ez az egykori fogadó. Amikor pedig 1790-ben megnyílt a Várszínház, a várbeli színészek, énekesek - Kelemen László társulatának tagjai - szívesen töltötték szabad idejüket e színházukhoz közeli fogadóban.

A források szerint az épület az 1800-as évek elejéig volt fogadó, később bérházként említik. Ma az egyik legkedvesebb hangulatú ház a Várnegyedben.


Források:

Vörös Sün vendégfogadó. = műemlékem.hu
Erki Edit: "... áll Buda még!" Bp. Jövendő Kiadó, 1997
Gundel Imre - Harmathz Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Gábor István: Budapesti képeslapok: régi fővárosi épületek egykor és ma. Bp. Gondolat, 1982

A képek forrása: szeretlekmagyarország.hu

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése