2016. október 19., szerda

Rokokó ház Budán

Budapest I. Batthyány tér 4. Fehér Kereszt-ház






Budapest egyetlen jelentős rokokó műemléke két ház egyesítéséből keletkezett. Közülük eredetileg az északi volt a Fehér Kereszt fogadó, mely körülbelül 1728 óta volt Falk Pál tulajdona. A szomszéd épületet fia, Falk Ferenc József építtette, majd a két házat összeépítették. 1816-ban akkori tulajdonosa a Gyorskocsi utca felőli oldalát három emeletesre bővítette.


A vendégfogadó, amelyben egykor II. József is megszállt, a 18-19. század fordulóján jelentős forgalommal dicsekedhetett, mert a gyorskocsi-állomás mellett feküdt - a háta mögött húzódó utca elnevezése máig ezt őrzi.

Stukkódíszes, kiemelkedő középrésze volt egykor a fogadó nagyterme. Itt zajlottak a budai farsangi mulatságok, színielőadások. A bálokon gyakran muzsikált zenekarával BIHARI JÁNOS.

Az épületben 1768-ban FELIX BERNER (1738-1787) épített először színpadot társulatának magyarországi vendégjátéka alkalmából. Az osztrák színigazgató 1758-ban gyermekszínházat szervezett, amellyel fél Európát bejárta és nagy sikereket aratott. Magyar földön 1768 és 1786 között hét ízben is vendégszerepelt, s ez idő alatt több színjátszóhely kialakítása fűződött nevéhez. Berner építtette az első győri és soproni ideiglenes színházat, 1774-ben Pest város tanácsa az ő javaslatára alakíttatta színházzá a Rondellát (V. Régiposta utca 2.). Tartottak előadásokat egy másik budai fogadóban, a Vörös Sünben is. A Berner-társulat minden bizonnyal a  Fehér Keresztben is játszott operákat és más zenés darabokat, hiszen repertoárjuk rendkívül széles körű volt: ezt bizonyítja, hogy Berner hagyatékában prózai darabok mellett több, mint félszáz opera és balett kottaanyagát is megtalálták.

A Fehér Kereszt fogadó 1819-ben bezárt, épülete azóta lakóház. A második világháborúban erősen megrongálódott, az 1950-es években újították fel.


Források:

Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Budapest. Bp. Képzőműv. Alap, 1961
Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Adalékok a Víziváros történetéhez 1. Bp. Városvédő Egyesület, 1991
Magyar színházművészeti lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1984
www.műemlékem.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése