Ide járt misére Párizsban a fiatal Liszt

Párizs, square Cavaillé-Coll: Saint Vincent de Paul (Páli Szent Vince) plébániatemplom

Franciaország

 

Párizs 10. kerületében, a La Fayette és a d'Abbeville utcák találkozásánál áll a grandiózus templom. Alapkövét 1824-ben tették le, teljesen csak 1844-re készült el.

A templom előtti térség parkos része Aristide Cavaillé-Coll (1811-1899) francia orgonagyáros nevét viseli. Ő, illetve műhelye készítette a templom mindkét orgonáját: a nagyobbik orgonát 1852-ben, a kórusorgonát 1858-ban.

A templom orgonistái közül talán a legnagyobb név Louis Boëllmann, a Gótikus szvit szerzője, aki 1881-től 35 évesen bekövetkezett korai haláláig, 1897-ig volt először a kórus-orgona játékosa, majd a templom címzetes orgonistája. Érdekes név az orgonisták sorában Louis Braille, a vakok írásrendszerének megalkotója. Ő zenei tehetség is volt, remek csellista és orgonista.

A nagy Cavallé-Coll orgona

 

Maga a templom előtti tér Liszt Ferenc nevét viseli, aki kamasz korában itt a közelben, a Montholon utcában lakott és ide járt templomba Bardin abbéhoz. Jean Baptiste Edme Bardin abbé (1790-1857) a templom papja lelki tanácsadójaként fontos szerepet játszott életében. 1829-ben ő misézett Liszt bérmálásán. 

 

Amikor a 17 éves Liszt szinte halálosan beleszeretett az akkori kereskedelmi miniszter, Saint-Crique gróf lányába, Caroline-ba, akinek zongoraórákat adott, az előkelő apa gorombán kidobta házából, lányát pedig férjhez kényszerítette. Liszt ideg-összeroppanást kapott s a vallásban keresett vigaszt. Hónapokon át hosszú órákig térdelt e templom kövezetén, s mindennapos látogató volt Bardin atya gyóntatószékében. Arra vágyott, hogy pap lehessen, abbahagyta a zongorázást, az óraadást is, pedig az volt egyetlen jövedelemforrása akkoriban. 1828 októberében Párizs-szerte elterjedt a halálhíre, még újságban is megjelent... Hosszú vallási mániájából érdekes módon édesanyja mellett éppen Bardin rángatta ki, de erősen hozzájárult az 1830-as forradalom légköre is. Liline-t soha nem feledte, egész életében ő volt számára az elérhetetlen női eszmény. Egyetlenegyszer még találkoztak, 1844-ben, amikor Liszt abban a délfrancia városban koncertezett, ahol Liline élt. 

Érdemes Liszt életének ezt az időszakát megnézni a Szinetár Miklós által rendezett televíziós filmsorozatban: 

Források:

Alan Walker: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek. Zeneműkiadó, 1986

https://hu.wikipedia.org/wiki/Saint-Vincent-de-Paul-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(P%C3%A1rizs) (innét származnak az illusztrációk)