Itt lakott Kroó György

 Budapest I. Várfok utca 15/C

1960-tól 1975-ig ebben a Moszkva (ma Széll Kálmán) tér fölött álló beton-bérházban lakott KROÓ GYÖRGY (1926-1997) zenetörténész.

Az egri születésű fiatalember szüleit koncentrációs táborba hurcolták, ahonnét egyikük sem tért haza. Ő maga alig-felnőtt munkaszolgálatosként élte túl a háborút és a holokausztot. E hihetetlen tragédiából a maga erejéből kapaszkodott föl, s teremtette meg életművét a humanitás és az értékek szolgálatában.

A Zeneakadémián hegedűsként kezdte, majd az 1951-ben alapított zenetudományi tanszakon folytatta. Tanárában, Szabolcsi Bencében új, szellemi apára lelt.

1961-től a Zeneakadémia zenetörténet tanáraként, majd a zenetudományi szak tanszékvezetőjeként nevelte ki a következő zenetudós-generációkat. 1957-től váratlan haláláig a Magyar Rádió munkatársa volt különböző posztokon. Rádiós tevékenységével megalapozta és felvirágoztatta a magyar zenei ismeretterjesztést és zenekritikát. Az 1960-as évek elejétől a rádió Új Zenei Újság című műsorában hetente elmondott zenekritikái az ország legrangosabb zenekritikai fórumává tették e műsort. 1969-től két évtizeden át az Élet és Irodalomban is közölt elemző műkritikákat.

Az ebben a lakásban leélt másfél évtized alatt születtek meg olyan korszakos kötetei, mint a Bartók Béla színpadi művei és A szabadító opera.

A magánember Kroó Györgyről fia, Kroó András így mesélt:

A második világháborúban tulajdonképpen egész családját elvesztette. Árva volt, a szó mindenféle értelmében. Ezért nagyon fontos volt neki a feleségével és a gyermekeivel töltött idő. Nagyon szerette a képzőművészetet, egészen komoly képzőművészeti műveltsége volt. Kiskoromtól fogva heti rendszerességgel jártunk múzeumba, kiállításokra, s ő ugyanolyan aprólékosan magyarázta a képeket, mint a zenét. Imádott utazni. Szerencsés volt. Élete végéig járt Párizsba tavaszonként a Tribune Internationale des Compositeurs versenyekre, több mint negyvenszer volt ott, de sosem tudta megunni. Rengeteget olvasott, bármiről lehetett beszélgetni vele. A művészet volt a hobbyja, talán lehet így mondani.

Egykori lakóházának homlokzatán 2008-ban emléktáblát helyeztek el, a portrédombormű Szórádi Miklós alkotása.

Forrás: köztérkép.hu

Források:

Batta András: Kroó György. = Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Bp. 2000
Nagy Enikő: Kroó György. = www.fszek.hu/zenei kalendárium
Zéta: 80 esztendős lenne Kroó György - interjú Kroó Andrással. = www.momus.hu 2006.08.25.

A János vitéz komponistája mint kecskeméti tanár

Kecskemét, Nagykőrösi utca 35.

Ebben a földszintes városi lakóházban lakott bérlőként KACSÓH PONGRÁC 1910 júniusától 1912 februárjáig.

Az eredetileg a kolozsvári egyetem természettudományi fakultásán diplomát szerzett Kacsóh már a János vitéz megírása és hatalmas sikerű bemutatása után költözött Kecskemétre: 1909-ben választották a Kecskeméti Állami Főreáliskola igazgatójává. Matematikát és fizikát is tanított itt, de hetente kétszer feljárt Budapestre, mert a Zeneakadémián is oktatott. Kecskeméten Szabad Lyceum néven előadássorozatot tartott; ebben korának zenéjét népszerűsítette, előkészítve az 1913-ban itt koncertező Bartók Béla méltó fogadtatását. Heltai Nándor, Kecskemét történelmének kutatója jegyezte fel, hogy piros autóján - Molnár Ferenc társaságában - Jacobi Viktor többször meglátogatta lakásán a János vitéz zeneszerzőjét.

Kacsóh igazgatóként Kecskemét legelső polgárai közé tartozott és sohasem utasították el, amikor felkért valakit kamaramuzsikálásra egyesületekben, kaszinóban, jótékony rendezvényeken, amelyeket ő szervezett meg.

Egykori lakhelyét 1964-ben jelölte meg a város szöveges emléktáblával:

Mellszobra a Vasútállomás melletti Katona József park szoborsétányán áll, jeles kecskemétiek sorában.

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét: útikönyv, történelmi háttérrel. Kecskemét, 1998
Dobler Magda: Dr. Kacsoh Pongrác zeneoktatási reformtörekvései gr. Dr. Klebelsberg Kunó pedagógiai koncepciójában. = Módszertani Lapok Ének-zene. 1995. 4.
Székely Gábor: Hollós László a sokoldalú természettudós
szinészkönyvtár.hu
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992

A fényképeket 2006 nyarán készítettem

Erkel budai otthona

Budapest I. Úri utca 24.

Középkori ház földszintjének felhasználásával a 18. században emelt műemlék épület.
Az 1850-es években itt lakott családjával ERKEL FERENC.

Erkel 1839-ben nősült meg. Felesége, Ádler Adél muzsikus családból származott: dédapja Istvánffy Benedek győri regens chori, apja Ádler György, a Mátyás-templom karnagya. Adél maga is képzett muzsikus volt, kitűnően zongorázott.

Házasságkötésük után Budán laktak, ennek pontos helyét (helyeit) nem ismerjük. Az Úri utcai házba valószínűleg 1851-ben költöztek, az udvari szárny második emeletére. Lakásuk ablakai a Vérmezőre néztek, amely az Erkel-gyerekek kedvelt játszótere volt.

A házaspár tizenegy gyermekéből az utolsó négy (Ilona, Oszkár, Ferenc és István) ebben a házban született. Ferenc keresztapja Liszt Ferenc volt, a legkisebb fiút pedig Lonovics József, Csanád vármegye főispánja és felesége, Hollósy Kornélia operaénekesnő tartotta keresztvíz alá. Az akkori magas gyermekhalandóság Erkelék családjában is megmutatkozott: három gyermeküket újszülöttként, illetve egy és hat évesként elvesztették, Ilka lányuk pedig tizenhat éves korában halt meg.

Ebben a házban gyerekeskedtek Erkel később muzsikussá vált idősebb fiai is:

Az elsőszülött Erkel Gyula (1842-1909) 1869-től két és fél évtizedig a Nemzeti Színház, illetve az Operaház karmestere volt. 1891-ben Újpesten zenekonzervatóriumot alapított. Számos népszínműhöz írt zenét s apja munkatársa, a "családi műhely" tagja volt.

Erkel Elek (1843-1893) a magyar operett egyik megteremtője, a népszínmű népzenéhez közelebb álló változatának reprezentánsa lett. Haláláig az 1875-ben megnyílt Népszínház első karmestereként működött.

Erkel László (1844-1896) zongoraművész és karnagy Gyulán, majd Pozsonyban élt. Néhány évig a gyermek Bartók Béla zongoratanára volt.

Erkel Sándor (1846-1900) az egyik legkiválóbb magyar karmester lett. Működését ő is a Nemzeti Színházban kezdte, s ő vitte át a színház operatársulatát az újonnan épült Operaházba. Számos, az alaprepertoár részévé vált opera magyarországi bemutatója fűződik nevéhez. Haláláig elnök-karnagya volt - itt is apja örökében - a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának.

Az ebben a házban töltött időszak alatt a negyvenes éveiben járó Erkel Ferenc továbbra is a Nemzeti Színház első karmestereként dolgozott. Ekkoriban komponálta a színházában 1861-ben bemutatott Bánk bán-t, bár valószínűleg nagy megterhelést jelentő színházi munkája mellett intenzívebb alkotásra inkább a nyári szünetekben, Gyulán tudott sort keríteni.

Emlékezések szerint Erkel a pesti oldalon lévő Nemzeti Színházból általában ugyanazzal az egyfogatú bérkocsival járt haza és minden alkalommal cukrot adott a lónak. Az állat annyira megszerette őt, hogy ha meglátta a városban, odakocogott hozzá és kérte a cukoradagját...

A család 1860 körül költözhetett el innét, ekkor ugyanis az Erkel-házaspár különvált. Ádler Adél Gyulán, férje rokonainál talált új otthonra. Erkel a következő években a pesti oldalon, munkahelyéhez közel, egy rokonai tulajdonában levő bérházban lakott, de még utána is többször költözködött.

A Úri utcai házon  Erkel születésének 100. évfordulója alkalmából emléktáblát avatott a Budavári Önkormányzat, alkotója Kampfl József.

Források:

Szabó Sándor: Mesélő házak. Erkel Ferenc budavári lakása. = Budapest 1967. 8.
D. Nagy András: Epizódok az Erkel család életéből. = A nemzeti romantika világából. Szerk. Bónis Ferenc. Bp. Püski, 2005 /Magyar zenetörténeti tanulmányok/
Szálka Vilmosné Sztankovits Valéria: Erkel Ferenc az ember és a pedagógus. Klny. a Nevelés 1943. 9-10. számából

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2007-ben és 2011-ben készítettem

Zenetörténész lakott itt

 Budapest I. Attila út 87.

1949 óta ebben a házban lakott családjával BARTHA DÉNES zenetörténész (1908-1993).

Így látja ma a házat a googlemaps

A ház 1959-ben (Fortepan HU_BFL_XV_19_c_11)

Bartrha Dénes a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanáraként a Zenetudományi tanszék egyik megszervezője, később tanára és tanszékvezetője volt. 1961-től különböző amerikai egyetemeken is tanított. Zenetörténeti kutatásai, zenekritikusi és pedagógiai tevékenysége mellett különösen jelentősek voltak iskolát teremtő ismeretterjesztő előadásai és könyvei - különösen Beethoven szimfóniáiról írt munkája számít alapműnek. Batta András tanulmányában minderről részletesen is olvashatunk.

Nemzetközi elismertségét elsősorban Haydn-kutatásai alapozták meg. A lakóházán 2008-ban felavatott emléktáblán is felsejlik a háttérben Haydn portréja.

www.kozterkep.hu/~/23113/Bartha_Denes_dombormuves_emlektablaja_Budapest_2004.html#

Az emléktábla készítője Dinyés László, művén a 2004-es évszám áll.

Szövege:

NEMZETKÖZI HÍRŰ HAYDN-KUTATÓ,
A LISZT FERENC ZENEAKADÉMIA TANÁRA,
A ZENETUDOMÁNYI TANSZÉK ALAPÍTÓ TANSZÉKVEZETŐJE,
TÖBB AMERIKAI EGYETEM PROFESSZORA

E HÁZBAN ÉLT
BARTHA DÉNES
1908-1993

ÁLLÍTTATTA SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁRA
A MAGYAR ZENETUDOMÁNYI ÉS ZENEKRITIKAI TÁRSASÁG ÉS A CSALÁD



Források:

Batta András: Bartha Dénes. = Nagy elődök
Legány Dezső: Bartha Dénes 1908-1993. = Zene-Szó 1993. 9.
Brockhaus-Riemann zenei lexikon I. kötet. Bp. Zeneműkiadó, 1983

Innét indult Durkó Zsolt

 Szeged, Szentháromság utca 15.

Ebben a házban született és töltötte gyermekkorát, fiatal éveit DURKÓ ZSOLT.

Gerencsér Rita zenetörténész (Durkó Zsolt második felesége) kismonográfiájában így írja le a zeneszerző családját és meséli el Durkó indulását:

1934. április 10-én született Szegeden. Édesapja, dr. Durkó Gábor (1898-1992)  református hitoktató lelkészként tanított különböző szegedi gimnáziumokban. Édesanyja, Patkós Irén (1907-1996) három gyermeket nevelt fel: a Zsoltnál öt évvel idősebb Irénét, aki neurokémikus lesz, és a nyolc évvel fiatalabb Katalint, aki majd zongoraművészi diplomát szerez.

Durkó Zsolt tizenegy esztendős, amikor zeneileg igen tehetséges ügyvéd nagybátyja felfedezi abszolút hallását. És tizenhárom, amikor megkezdi tanulmányait a szegedi Konzervatóriumban. Zongorát tanul, s rögtön zeneszerzést is. [...]

A tizenéves zeneszerzőjelölt valósággal elmerül szülővárosa viruló zenei életében. [...] Zenei tanulmányaival párhuzamosan intenzíven sakkozik, versenyszerűen is. S a Baross Gimnázium tanulója. Színvonalas iskola, komoly és egzakt tanítással.

1949-ben, mindössze két év zenetanulás után elnyerte a szegedi és a győri konzervatórium versenyén a zongoraimprovizáció első díját, majd egy évvel később sikerrel vett részt a Soproni Országos Improvizációs Bach Versenyen. Itt figyelt fel rá Sándor Frigyes, akinek tanácsára és segítségével "osztályidegen" származása ellenére 1950-től Budapesten folytathatta tanulmányait, amelyeket a Zeneakadémia zeneszerzés szakán Farkas Ferenc tanítványaként teljesített ki.

Szülőházán - a Vitéz utca felőli oldalon - születésének 65. évfordulója alkalmából a Vántus István Társaság kezdeményezésére avatták fel a Lapis András által készített emléktáblát:

Szövege:

E HÁZBAN SZÜLETETT

DURKÓ ZSOLT

1934-1997

KOSSUTH-DÍJAS

ZENESZERZŐ

AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR

ZENETÖRTÉNET

KIEMELKEDŐ ALKOTÓMŰVÉSZE

ÁLLÍTOTTA

SZEGED

MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZATA

                                                   1999
 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.

Források:

Gerencsér Rita: Durkó Zsolt. Bp. Mágus Kiadó, 1999
Tizenkét év kőben és ércben. Szeged, Önkormányzat, 2002

A fényképeket 2007-ben készítettem

Durkó Zsolt utolsó otthona

Budapest I. Attila út 103.

1982-től 1997 tavaszán bekövetkezett haláláig ebben a házban élt és alkotott DURKÓ ZSOLT:

Nagy oratóriumai, operája megírása után alkotóműhelyének fókuszába az instrumentális, főként kamara-műfajok kerültek. Az 1990-es években új arculattal, saját zongoradarabjainak inspirált előadójaként is bemutatkozott. A Kossuth-díjas zeneszerzőt ebben az időszakban tüntették ki a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal (1985) s lett Érdemes (1983), majd Kiváló művész (1987).

Közben egyre erőteljesebben kapcsolódott be a magyar zenei közéletbe. 1987-ben kiváló muzsikus-társakkal megalapította a magyar zenei élet akkoriban egyetlen alternatív csoportosulását, a Magyar Zeneművészeti Társaságot, 1989-ben pedig létrehozta a kortárs zene jeles műhelyét, a Mini-Fesztivált.

Gerzson Pál festőművész így emlékezett rá:

Ez a szigorú angyal a szemünk előtt vált törékeny gladiátorrá, akit az "itt" és "most" kényszere ellehetetlenített feltételek között hívott küzdelemre. A Kodály, Bartók nemzetében magasra emelt és egyre nyilvánvalóbbá vált értékek megőrzése, sőt megmentése erkölcsi parancs volt számára.

Utolsó jelentős művei, amelyeken itteni lakásában is dolgozott - és 1990-től velemi (Vas megye) házában - a Hegedűverseny és A Jelenések Könyvének margójára. A Jelenések-ben visszatért az oratorikus nagyformához: benne összegez és új utakat is nyit. Elhatalmasodó betegsége azonban megakadályozta a folytatásban: két műtét után, 1997 április 2-án lakásán elhunyt. Egy héttel korábban tüntették ki másodszor is Bartók-Pásztory-díjjal.  A Jelenések bemutatóját már nem hallhatta.
A Farkasréti temetőben nyugszik.

Egykori lakóháza homlokzatán 2007-ben, születésének 70. évfordulóján avatták fel szöveges emléktábláját:

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno kataliszt blogjában is.

Források:

Gerencsér Rita: Durkó Zsolt. Bp. Mágus Kiadó, 1999
A fényképeket 2002-ben készítettem

Liszt házikója

 Tetétlen, Liszt Ferenc utca 2. Liszt-ház

Gróf ZICHY GÉZA, a félkarú zongoraművész, Liszt Ferenc barátja ebben a kastélya szomszédságában álló kis, négyszobás házban látta vendégül 1884. november 1. és 17. között Liszt Ferencet. Erről ITT részletesebben írtam.

Egyes források szerint Zichy a kis házat kifejezetten Liszt számára építtette - de lehet, hogy ekkor csak felújíttatta és berendezte, hogy a zeneszerző a vendéglátó családtól függetlenül, nyugodtan pihenhessen. A szalonban Bösendorfer zongora állt rendelkezésére.

A ház 2006-ban

Ha Liszt társaságra vágyott, átment Zichyékhez beszélgetni vagy kedvenc kártyajátékát (whist) űzni. Olykor ki is kocsizott a családdal. Innét írt leveleiben arról nem szólt, hogy komponált volna, de Legány Dezső Liszt-kutató feltételezi, hogy itt, ebben a kis házban írhatta az 1. csárdást, s talán még a Csárdás obstiné-t is, melyekre a fáklyafénynél rendezett népi táncmulatság ihlethette.

A házon Liszt tetétleni tartózkodásának 100. évfordulóján  ifj. Bartók Béla avatott emléktáblát. Én 2006 nyarán jártam ott, akkor már nem volt a tábla látható. Sőt, ez a ház, és maga a Zichy-kúria is lakatlannak és gondozatlannak látszott. Nagy valószínűséggel ma is ezt a helyzet...

Hallgassuk meg Liszt 1. csárdás című rövid darabját, mely valószínűleg itt íródott:

Még elárulom, hogy lesz egy kissé bulváros ráadás is a témához - de az nem itt, hanem a régebbi kataliszt-blogban! 
Ami már meg is van, ITT OLVASHATÓ !

Források:

www.kitervezte.hu
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Emlékezések Liszt Ferencről. = Muzsika 1929
Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmára. Debreceni Ellenőr könyvhivatala, 1891