Saint-Saëns szalonja a dieppe-i kastélyban

Dieppe, rue de Chastes: Kastélymúzeum (Chateau Musée)

Franciaország, Normandia régió, Seine-Maritime megye



 

A normandiai kikötőváros egyik nevezetessége a La Manche-csatornát és a várost őrző, erődítmény jellegű kastély, a "Dieppi Bastille". Elődét, melyet II. Plantagenet Henrik és Oroszlánszívű Richard építtetett, a 12. század végén lerombolták. A mai épület a 14/15. századból származik, legrégebbi része a nyugati torony.

By Gregorio (https://commons.wikimedia.org/wiki/File%3AChateau_de_Dieppe.JPG)

Hosszú és véres történelmi múlt után ma a kultúrát szolgálja, 1926-ban rendezték be városi múzeumnak. A Dieppe-ben nagy hagyományokra visszatekintő elefántcsont-faragás emlékei és remek francia festmények bemutatása mellett itt látható Camille Saint-Saëns (1835–1921) emlékszobája.

A nagy francia zeneszerző 1889-ben, édesanyja halála után hagyományozta Dieppe városára bútorainak egy részét, valamint levelezését, archívumát és emléktárgyait, amelyekből már a következő év nyarán kis múzeum nyílt a kastélyban. Saint-Saëns 1921-ben bekövetkezett halála után a gyűjtemény további tárgyakkal gyarapodott. Ide került 600 kötetes könyvtára, 800 kötetes külön zenei könyvtára, a birtokában volt festmények, szobrok, érmék, fényképek, plakátok, emléktárgyak... Ezekből rendezték be a város múzeuma keretében Saint-Saëns szalonját a nagyközönség számára, míg a kutatóknak az archívum áll rendelkezésre.

A múzeum látogatási idejéről és a belépődíjakról INNÉT tájékozódhatunk.

http://bernard.tartois.free.fr/dieppe_2011.htm

S hogy mi kötötte Saint-Saëns-t Dieppe-hez? Családneve egy közeli kisváros nevéből származik. Apja családja Dieppe-ben és környékén élt. E kötődéseken túl fontos szerepet játszott egy dieppe-i unokatestvére, aki könyvtárosként különösen szorgalmazta, hogy városáé legyen a nagy tekintélyű zeneszerző hagyatéka.

Ugye, mire jó egy könyvtáros😉

Itt halt meg Mosonyi Mihály

 Budapest V. József Attila utca 1.

Háromemeletes, belső udvaros eklektikus bérház a József Attila utca és a Dorottya utca sarkán.

Árkádjai alatt, a Duna felőli oldalon 1966-ban elhelyezett emléktábla található, melynek portrédomborműve Ispánki József alkotása:

E / HÁZBAN ÉLT / ÉS / ALKOTOTT / MOSONYI MIHÁLY / (1815–1870), /A XIX. SZÁZADI / MAGYAR NEMZETI / ZENÉNEK / LISZT ÉS ERKEL / MELLETT / LEGJELENTŐSEBB / MESTERE.

Az épület akkori címe Fürdő utca 1. volt. Hogy mikortól lakott itt Mosonyi, az  ma már valószínűleg kideríthetetlen; viszont nem említi az emléktábla, hogy 1870-ben ebben a házban hunyt el. Felesége még 1851-ben, hat évi házasság után meghalt; a zeneszerző később egyik nővérével lakott együtt.

A Moson megyéből, szegény családból származó, magát autodidakta módon, vasszorgalommal muzsikussá képező Mosonyi (eredeti nevén Brand Mihály) 1842-ben költözött Pestre. Itt csakhamar bekerült az akkor felfutó zenei élet vérkeringésébe. Ekkor komponált műveit még a klasszicizmusból romantikába hajló német stílus jegyei jellemezték. Az 1850-es évek második felében, Liszt Esztergomi miséjének hatására vált — ahogy ő fogamlazott — "Saulusból Paulussá", azaz magyar stílusban alkotó zeneszerzővé. Ekkoriban vette fel, szülőföldjére utalva, a Mosonyi nevet. Sokrétű tevékenységet fejtett ki: írt magyar tárgyú operákat, oratóriumokat, kórusműveket, szimfonikus zenét, zongoradarabokat;  jeles zenepedagógus valamint zenekritikus volt, és nagyon sokat tett Richard Wagner magyarországi népszerűsítéséért.  Mint zeneszerző kissé háttérbe szorult Erkel mellett, akivel nem is volt felhőtlen a kapcsolata. Viszont élete végéig barátok maradtak Liszt Ferenccel, aki valószínűleg meg is fordult Mosonyi itteni lakásán. Liszt 1870 őszén barátjánál, Augusz Antalnál tartózkodott Szekszárdon, s meghívta oda Mosonyit is, hogy Mihály napját együtt ünnepeljék. Szekszárdról hazafelé utaztában Mosonyi a nyitott szekéren megfázott, s két heti súlyos betegség után itteni lakásán halt meg 1870. október 31-én. Búcsúztatását a ház udvarán tartották november 2-án.

Így számolt be róla a Fővárosi Lapok:

Fájdalom! a kellemetlen, esős idő nem engedte, hogy e gyászpompát a maga teljességében kifejthessék. Ennek dacára is azonban nagy, díszes és részvétteljes temetés volt. A halottasház (fürdő utca 1. sz. a.) tágas udvara a szorongásig megtelt, s a három emelet folyosói is el voltak lepve. Az egész művészvilág, tömérdek műbarát, sok díszes hölgy (a főrangúak közül azonban csak b. Eötvös Józsefné), a művelt nőtanítványok, kik sohasem fogják feledni, írók stb. ott álltak koporsója körül, melyre babérkoszorú volt helyezve, s egy aranyos törött lant. A nemzeti színház gyászlobogója és két dalárzászló gyászfátyollal emelkedtek ki a tömegből. A dalárdák Egressy Béni "Gyászhang"-jait éneklék meghatóan, az "isten veled!" szomorú hangjaira sok szem lábbadt könnyekbe.

Szeretett feleségével a Kerepesi temetőben nyugszik (29–2–3–1). Síremléke Mosonyi sógora, Weber Henrik festőművész ismert kettős portréja alapján Varga Imre alkotása.

Liszt, barátja halála feletti megrendülésében komponálta a Mosonyi gyászmenete című darabot, amelyet később beillesztett Magyar történelmi arcképek című sorozatába.

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később a Papageno Kataliszt blogjában is megírtam.

Források:

Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Bónis Ferenc: Mosonyi Mihály, Bp. Zeneműkiadó, 1960 /Kis zenei könyvtár 15./

A "kataliszt" jelzésú fényképet 2007-ben készítettem.

A pesti "Angol királynő"

 Budapest V. Deák Ferenc utca 1.

A mai Deák Ferenc utca 1. — Türr István utca 8. — Apáczai Csere János utca 9. számú épületek által határolt területhez a magyar vendéglátás történetének két kiemelkedő intézménye kötődik.

Az Apáczai Csere János utca felől ma így látja a helyet a Street wiev

Közülük időben az első a Kemnitzer, vagy másik nevén Márványos kávéház, mely Kemnitzer János szerencsejátékból meggazdagodott tímármester 1792-ben épült kétemeletes monumentális lakóháza földszintjén működött. Korabeli leírások szerint nem akadt párja Európában.

Wasquez rajza, 1836 (balra a Redout, az első Vigadó látszik)

Gróf Hoffmannsegg így számolt be tapasztalatairól:

... már az előszoba, mindjárt a bemenetelnél pompás! Egy kis négyszögű terem ez, hossza-szélessége 15 lépés lehet, négy bolthajtással, melyek a terem közepére állított négy oszlopon nyugszanak. Úgy az oszlopok mint a falak és boltozat márványból vagy márványt utánzó gipszből vannak. A négy bolthajtásról négy új divatú kristálygyertyatartó függ. ... Egy gazdag díszítésű kályha harmonikusan egyezik meg egy hasonló nagyságú faliórával ... Az egyik oldalban van a büffé, ahol, mivel a négyszög oldalát áttörték, láthatja az ember, hogy miképp sütnek-főznek. Emellett egy fülkében ül egy választékosan öltözött fiatal hölgy, kedves kis íróasztal van előtte és beszedi a pénzt.

Tehát már a látványkonyhát is feltalálták 😏 Sőt, biliárdtermei közül az egyiket a nemdohányzóknak tartották fenn, úgyhogy mai szemmel is egészen korszerűnek lehetett mondani.

A Kemnitzerben működött az irodalmi törzsasztalok őse: Kármán József itt gyűjtötte maga köré az írókat és itt korrigálta a szerkesztésében megjelenő Uránia folyóirat kéziratait. Járt ide Kisfaludy Károly és Déryné Széppataki Róza is.

Az 1838-as nagy pesti árvíz, amely itt törte át a töltést, teljesen elárasztotta és tönkretette a kávéházat. Bérlője, Bartl János az épületet, erős alapfalainak felhasználásával, szállodaként újította meg. 1839-ben már meg is nyílt, s az akkoriban megkoronázott Viktóriáról nevezték el Angol Királynő, illetve eredetileg Angol királyné szállodának.

1845-ben, már Angol Királynő-ként, Alt Rudolf metszetén

Az új szálloda is európai hírességgé vált vörösmárvány lépcsőivel, fehér, aranyozott oszlopaival és mahagónifával borított falaival. 1849-ben azonban ismét nagy csapás érte: Hentzi generális bosszúból rommá lövette az egész dunaparti szállodasorral és az első Vigadóval együtt. Hamvaiból hamarosan ismét újjászületett: 1850-ben Hild József építette újjá, s ismét régi fényében működött.

Ilyen volt az átépítés után: Alt Rudolf metszete, 1852

Bútorait angol mesterek készítették, a Thonet–cég itt helyezte el Magyarországon korábban ismeretlen, jellegzetes hajlított bútorait. "Fejedelmek lakóhelyének" nevezték, mert — az első emeleti előcsarnok falában elhelyezett emléktáblák szerint — lakott benne királynő, császár, sah, cár, trónörökös. A magyar történelemben azáltal vált legendás hellyé, hogy tizenöt éven át, majdnem haláláig itt élt Deák Ferenc, s itt tárgyalt a kiegyezés előkészítése idején a bécsi udvar megbízottaival.

A szálloda vendégei között híres muzsikusok is voltak.

Itt szállt meg Hector Berlioz, amikor 1846 januárjában Magyarországon járt, s Rákóczi indulójával örökre beírta magát a magyarok szívébe.

Itt lakott 1846-os, második pesti látogatásakor Liszt Ferenc. Hajóval érkezett Bécsből április 29-én, s a kikötőből sokezer főnyi tömeg kísérte az Angol Királynőbe. Este Erkel Ferenc vezetésével a Nemzeti Színház muzsikusai szerenáddal köszöntötték a szálloda előtt. Második hangversenye után, amikor Schodelné Klein Róza, a Nemzeti Színház kiváló operaénekesnője ebédet adott Liszt tiszteletére, Liszt estefelé meghívta a társaságot szállodájába, ahol még csárdásokat is zongorázott, hogy a jelenlévők táncolhassanak. Tetszett neki az itteni, Farkas Jancsi vezette cigányzenekar játéka, akiknek tiszteletjegyet biztosított koncertjére. 1857-ben, amikor Esztergomi miséjének bemutatójára érkezett Pestre, szintén az Angol Királynőben szállt meg. 1870 karácsony tájékán újra járt itt, Deák Ferencet látogatta meg. Találkozása a nagy államférfival jelentősen hozzájárult, hogy hamarosan egészen szorossá fűzze kötelékeit Pesttel és létrejöhessen a magyar zeneakadémia.

Richard Wagner is volt a szálloda vendége 1863 júliusában, első pesti látogatásakor.

Adelina Patti, a világhírű olasz koloratúrszoprán pesti vendégszereplésekor kíséretével együtt majdnem egy egész emeletet elfoglalt. A korabeli sajtó szerint a szép énekesnő kristálytiszta hangja és mesés gyémántjai elkápráztatták Pestet, s féltékeny férje sem akadályozhatta meg, hogy virágözönnel árasszák el fényűző lakosztályát.

Az Angol Királynő az 1900-as évek elejétől kezdte elveszíteni népszerűségét, amikor az eléje épített luxushotelek sora elvette Dunára nyíló panorámáját és felülmúlta kényelmét. 1916-ban megszűnt; épületét, amelyben ezután a Pénzintézeti Központ működött, az 1940-es években lebontották. A ma helyén álló épület Deák Ferenc utcai oldalán 2003-ban emléktáblát állítottak. Domborműve Fekete Tamás munkája.

ITT ÁLLT AZ ANGOL KIRÁLYNŐ SZÁLLODA, 

AMELYNEK TÖBB MINT HÚSZ ÉVEN ÁT LAKÓJA VOLT

DEÁK FERENC

AZ ELSŐ FELELŐS MAGYAR KORMÁNY

IGAZSÁGÜGY-MINISZTERE

A KIEGYEZÉS SZELLEMI ATYJA

 

Források:

Rokken Ferenc: A hajdani Angol királyné-szálloda és az első dunaparti sétány. = Tanulmányok Budapest múltjából 1. Bp. Székesfőváros, 1932
Konrádyné Gálos Magda: Pest–budai szállók emlékeiből 2. = Budapest 1974. 9.
Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
Prahács Margit: A Zeneművészeti Főiskola Liszt hagyatéka. = Zenetudományi tanulmányok VII. Bp. Akadémiai Kiadó, 1959
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve. Bp. Akadémiai Kiadó, 1958
Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Angol Királynő szálló. = egykor.hu
Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp. Zeneműkiadó, 1986

Massenet esküvője

Avon, Szent Péter-templom (Église Saint-Pierre)
11 rue père Maurice

Franciaország, Île-de-France régió, Seine-et-Marne megye

Avon kisváros Franciaország szívében, Fontainebleau mellett, azzal szinte összeépülve. Temploma a régió egyik legrégebbi műemléke, eredete a 11. századig nyúlik vissza. A robusztus harangtornyot az 1300-as években emelték, a főkapu és a kórus az 1500-as évekből származik. Különösen eredeti és bájos a főbejárat feletti szépvonalú napellenző. Királyi templom volt, mert az errefelé szívesen vadászó uralkodók gyakran hallgattak benne misét. 1606-ban itt keresztelték meg XIII. Lajost.

fr.wikipedia.org

Ebben a templomban esküdött egymásnak örök hűséget 1866. október 8-án Jules Massenet (1842–1912) és Louise Constance de Gressy.

Massenet Liszt Ferenc révén ismerte meg jövendő feleségét, aki Rómában Liszt zongorista növendéke volt. Amikor Massenet a Római–díj nyerteseként 1864/65-ben hosszabb időt tölthetett az Örök Városban, meglátogatta Liszt Ferencet, aki bemutatta neki francia növendékét. Liszt akkoriban készült felvenni az alsóbb egyházi rendeket és emiatt hölgy-növendékeit igyekezett más tanároknak "elpasszolni", így került sor a bemutatásra. A fiatalok első látásra egymásba szerettek...

Egy lányuk született 1868-ban, Juliette.  A család később sok időt töltött itt Avonban,  az anyós házában.

Végül nézzünk meg egy szép videoklipet a templomról:

 

Massenet további emlékhelyei a Zenevándor blogban:

Avon, av. Franklin Roosevelt

Égreville, kastély

Égreville, Szent Márton-templom

Égreville, temető

Párizs, rue Vaugirard

Saint-Étienne, Massenet szülőháza

Liszt Ferenctől az Illés együttesig: az egykori ferences kolostor

Budapest V. Ferenciek tere 7.

A mai Ferenciek bazára helyén az 1700-as évek elejétől 1876-os lebontásáig ferences kolostor állt. Egyemeletes tömbje értékes építészeti együttest alkotott a ma is létező ferences templommal.

A tér a kolostor idejében

A tér a Ferenciek bazára felépülése után

Az egykori kolostorban gyermekkorától kezdve többször is megfordult Liszt Ferenc, akit egész életében bensőséges kapcsolat fűzött a ferences rendhez.
Édesapja, Liszt Ádám ifjúkorában a nagyszombati ferenceseknél volt novícius; amikor a csodagyermek Liszt 1823-ban fellépett a pesti Hét Választófejedelem fogadóban (a Pesti Színház helyén volt, ma Váci utca 9.), édesapjával látogatást tettek a kolostorban, ahol Liszt Ádám egykori novíciustársa, Wagner József Kapisztrán volt a rendfőnök.
1840 januárjában, amikor Liszt mint európai hírű zongoravirtuóz történelmi jelentőségű koncertjeit adta Pesten, a szakadatlan ünnepségek közepette sem feledkezett meg a pesti ferencesekről, s utolsó pesti estéjét (január 14.) az ő körükben töltötte a kolostorban, ahol még mindig Kapisztrán atya volt a gvárdián. Felidézték gyerekkori látogatását: Liszt név szerint kérdezte az akkor megismert szerzeteseket és emlékezett arra is, hogy gyerekként néhányuk kordájával (kötél-övével) játszott... Elkomorult, amikor a páter gvárdián halott apjára emlékeztette: lelkét megérintette annak neve, ki már a sírban porladt. Mindezt a szemtanú Gasparich Kilit szerzetes rögzítette az utókornak (beszámolója a Társalkodó 1840. január 18-i számában jelent meg), aki úgy vélekedett, hogy ittléte során a vendég teljesen feloldódott és megfeledkezett ünnepelt zongoraművészi mivoltáról. Látogatásának végén Liszt meghatottan vett búcsút a köréje sereglett atyáktól és megígérte, hogy nem feledkezik meg róluk.

Ígéretét be is tartotta, s többször meglátogatta a templomot és a kolostort; így 1856. szeptember 13-án is, amikor kérvényezte, hogy konfráter lehessen. A konfraternitás lelki testvérületet jelent: a konfrátert a ferences rend a tagjai közé iktatja és a rend egyetemes lelki javainak részesévé teszi. A szertartásra 1858. április 11-én a szomszédos templomban került sor.
Már idősen, egy 1883-ban kelt levelében pedig a következőket írta Carolyne Wittgensteinnek Liszt:

Több mint tizenöt éve azt kívántam Budapesten, halotti ágyamon öltsék fel rám Assisi szent Ferenc harmadrendjének ruháját. Akkor ki is szabattam azt az öltözéket a magam méretére a ferencrendiek budapesti kolostorában. Ha elveszett volna, ugyanolyan újat szabatni — bárhol halnék is meg — nem lenne nehéz ...

A régi kolostorépületet 1876-ban lebontották, a helyén álló, Ferenciek bazára néven ismert épületet 1877-ben építették Frey Lajos tervei szerint neoreneszánsz stílusban.

Forrás: pestiferences.ofm.hu

Liszt járt az utódépületben is, ahol többek között termet bérelt a Fővárosi Iparosok Köre; benne alkalmanként hangversenyeket tartott a magyar zeneművészek segély- és nyugdíjegylete. Az 1880-as évek első felében, amikor növendékei is játszottak, az egylet többször meghívta Lisztet, tiszteletbeli taggá is avatták.

Már 1877-ben étterem nyílt a bazárépületben, mely hamar népszerűvé vált a pesti polgárok körében. 1925-ben a híres vendéglátó dinasztia, a Spolarich család vette meg. Nekik köszönhető az étterem egyedülálló neogót belső tere. Azonban nem tudtak megküzdeni a gazdasági válsággal és üzletüket kénytelenek voltak bérbe adni Károlyi Lászlónak, ő adta a helynek a Kárpátia nevet.

 

Forrás: étterem.hu/kárpátia

A Kárpátia sörözője az 1965-ben alakult Illés együttes törzshelye lett, így a magyar rock egyik bölcsőjének nevezhető. 2010-ben az együttes kedvenc boxánál emléktáblát avattak:

Forrás: művész-világ.hu

Kiállították Barcsik Géza színes tűzzománc portréit a zenekar tagjairól, akik közül ketten – Illés Lajos és Pásztory Zoltán – akkor már csak műalkotás formájában lehettek jelen...

Források:

Adalékok a Belváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városvédő Egyesület, 1993
Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona: Liszt tanulmányok. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869–1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874–1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Walker, Alan: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek 1811–1847. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Bucsi László: Liszt és a magyar ferencesek. = Magyar Zene 1987. 1.
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel
Pereházy Károly: A régi belváros. Bp. Képzőművészeti Kiadó, cop. 1982
http://www.karpatia.hu/hu/toertenelem 

Liszt Ferenc további emlékhelyei a Zenevándor blogban:

Budapest I. Fő utca 11-13. Andrássy Gyula budai palotája

Budapest I. Fő utca 30-32. A Budai Zeneakadémia

Budapest I. Krisztina körút 55. Egyszervolt mesepalota Budán

Budapest I. Országház utca 5. A félkarú zongoraművész budai otthona

Budapest I. Úri utca 43. Liszt Ferenc legjobb barátja

Budapest V. Apáczai Csere János utca 4. Pest első luxusszállodájának zenei emlékei

Budapest V. Báthory utca 24. Az utolsó német színház Pesten

Budapest V. Deák Ferenc utca 1. A pesti "Angol királynő" 

Budapest V. Ferenciek tere 7. Liszt Ferenctől az Illés együttesig: az egykori ferences kolostor

Budapest V. Hold utca 5. Muzsikáló ház a Lipótvárosban 

Budapest V. Irányi utca 1. Itt állt Zeneakadémiánk legelső otthona

Budapest V. Március 15. tér 9. Belvárosi Főplébániatemplom

Dáka, Batthyány kastély: Kastély zenei és történelmi sorsfordulókkal

Fót, Vörösmarty utca 2. Plébániatemplom: Liszt Ferenc Fóton

Győr, Káptalandomb 1. Püspökvár

Győr, Kazinczy utca 20. Győr krónikásának háza

Győr, Liszt Ferenc utca 13. Itt volt Liszt győri hangversenye

Harka, Nyéki utca 2. Liszt és az aranytorkú harkai dalárda

Hosszúpályi, Zichy-kúria

Kalocsa, Szent István út 2-4. Nagyszeminárium. Itt is járt Liszt Ferenc

Kalocsa, Szentháromság tér: Zenei pillanatok a főszékesegyházban

Kalocsa, Szentháromság tér 1. Érseki palota: Liszt és a kalocsai érsek

Kőszeg, Schneller István utca 2-4. A kőszegi Bálház zenei emlékei

Mecseknádasd, Liszt utca 75. Itt született Liszt első magyar darabja

Mohács, Szepessy tér 6. Liszt pihenője

Pécs, Király utca 15. Hangversenyek a Hattyú-házban

Pécs, Mária utca 2. Egy színház hűlt helye

Sopron Fő tér 8. Storno-ház. Járt itt Mátyás király és Liszt Ferenc

Sopron, Petőfi tér 3. Liszt a pódiumon, Petőfi a nézőtéren

Sopronhorpács, Fő utca 2. Széchényi-kastély

Székesfehérvár, Városház tér 5. Liszt a fehérvári püspöknél

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 2. Liszt házikója

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 6. Zichy-kastély: A félkarú zongoraművész kastélya

A Carmina burana "őshazája"

Benediktbeuern, Benedekrendi kolostor

Németország, Bajorország tartomány, Bad Tölz-Wolfratshausen járás

Benediktbeuern, a nem egészen 3700 lelket számláló bajor városka 725/28 között alapított és 739-ben felszentelt bencés kolostoráról kapta nevét.

Von User: Bbb auf wikivoyage shared, CC BY-SA 1.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=22656837

Első épületét 955-ben lerombolták az idáig elkalandozó magyarok, de 1031-re újjáépült. A mai, két udvar köré rendezett késő reneszánsz épületegyüttes az 1669-től 1675-ig tartó átépítés során alakult ki.

carmina-burana-in-benediktbeuern.de

1803-ban megszűnt kolostorként működni. Üveggyárat telepítettek bele, majd különféle katonai célokat szolgált... 1930-ban lett újra egyházi épület, a szaléziánusok kapták meg.

A középkorban, a bencések idejében a kolostorban magas szintű oktatás folyt. Kódexmásoló műhelye is fontos munkát végzett. Itt másolta a 13. században, a vizsgálati eredmények szerint két szerzetes a szakirodalomban később Codex Buranus-nak nevezett könyvet , melynek tartalma a Carmina Burana néven közismert versgyűjtemény.

Felfedezésének története rendkívül érdekes. A 19. század legelején a francia forradalom szellemében szekularizálták a szerzetesi intézményeket, vagyonokat, így a benediktbeureni apátságot is. A könyvtár államosítását végrehajtó felvilágosult könyvtáros, egy bizonyos Christoph von Aretin fedezte fel a könyvtár hivatalos lajstromában nem regisztrált kötetet, amelyet — az egész kolostori könyvgyűjteménnyel együtt — ekkor vittek át Münchenbe, a Bajor Nemzeti Könyvtárba.
De, ha már a kolostort megfosztották egy ekkora kincstől, napjainkra legalább digitalizálták, így mi is fellapozhatjuk virtuálisan :) 

Ez a kódex az egyik leggazdagabb lelőhelye az ún. vagáns-költészet alkotásainak. Az egy kéziratba összemásolt, akkor száz-kétszáz

Egy illusztrációs oldal a kódexből

éves világi témájú, énekelve előadott verseket vándordiákok és szerzetesek írták középkori latin, alnémet, néhány esetben pedig ófrancia nyelven. Sok dal felett ott vannak a tipikus középkori dallamjelzések, a neumák is. Erőteljes egyházellenesség jellemzi tartalmukat, hangvételükben lírai gyengédség és humor váltakozik a trágárságig vaskos hangvétellel. Hát ezért nem szerepelt a kötet a kolostori könyvtár hivatalos lajstromában... Ezek a strófák a verselés technikájában is nagy újdonságot hoztak: a korábban szinte kizárólagosan használt rímtelen metrikus verselés után itt érkezett el az európai költészet a rímes és ritmikus verseléshez. A gyűjtemény darabjai szinte tobzódnak a felfedezés örömében, a sodró zeneiségű rím- és ritmusjátékokban.

Az egyik dallamjelzéses oldal

Gyaníthatóan ezt érezte meg bennük Carl Orff, amikor 24 kiválogatott versre 1936-ban megírta a zenetörténet egyik leghatásosabb és legnépszerűbb oratorikus művét, a Carmina buranát.  Erről a műről másik blogomban már írtam részletesebben, ITT elolvasható.

Az épületegyüttes jelenleg is a szalézi rend tulajdonában van. A nagyközönség számára a történelmi épületek legfontosabb részei szerencsére látogathatók, így természetesen a templom, de mellette a kolostor gótikus kerengője és nagyterme is. Ifjúsági szálláshelyet működtetnek benne és van a régi üveggyárnak is egy múzeuma. Minderről ITT tájékozódhatunk pontosan, ha meg szeretnénk látogatni a Carmina burana "őshazáját".

Ha nem jutunk el, nézzünk körül így:

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később a Papageno Kataliszt blogjában is megírtam.

Renata Tebaldi múzeuma

Busseto, via Ferdinando Provesi 41. 
Museo Renata Tebaldi

Olaszország, Emilia-Romagna régió, Parma megye


 

Aki Bussetóban megnézi a Villa Pallavicinót, s benne a Verdi-múzeumot, ne hagyja ki Renata Tebaldi közelmúltban létesített emlékmúzeumát. A Villa Pallavicino egyik kisegítő épületében, a 18. század elejéről származó, szépen felújított úgynevezett Scuderiában nyitották meg 2014-ben.

fucinaitalia.com/web/museo-renata-tebaldi-galleria/

A pesarói születésű Renata Tebaldi (1922–2004) a közeli Parma zeneakadémiájának neveltje. Pályafutását kisebb vidéki operaházakban kezdte. A kiugrást az jelentette számára, amikor előénekelt (a szintén pármai) Arturo Toscanininek és részt vehetett a milánói Scala háború utáni nyitókoncertjén. Maga a szigoráról közismert nagy Maestro titulálta őt angyali hangnak (voce d'angelo).

fucinaitalia.com/web/museo-renata-tebaldi-galleria/

Questa foto di Museo Renata Tebaldi è offerta da TripAdvisor

Questa foto di Museo Renata Tebaldi è offerta da TripAdvisor

Az énekesnő emlékezetének szentelt múzeum ismeretterjesztő funkciója mellett rendkívül látványos, hogy minél nagyobb kedvet csináljon az opera, a klasszikus zene műfajának a legszélesebb nagyközönség körében. Egységei: Dokumentumok terme, Ékszerek terme, Renata terme (az énekesnő magánéletének relikviáival), Pillangókisasszony terme, Fényképek terme, végül Színpadi kosztümök terme.

Egy esetleges látogatás előtt a nyitva tartásról érdemes részletesen tájékozódni a múzeum honlapjáról, nehogy kellemetlen meglepetés érjen bennünket!

Hallgassuk az angyali hangot, egy részletet Verdi: A végzet hatalma című operájából: 

S ha már Bussetónak ezen a környékén jártunk, itt van a közelben a Santa Maria degli Angeli-templom is, érdemes megnézni!