Andrássy Gyula budai palotája

Budapest I. Fő utca 11-13.

A neoreneszánsz stílusú háromemeletes épület gróf Andrássy Gyula palotája volt. 1875 körül épült Linzbauer István tervei szerint.

A palota a Fő utca felől

A Duna felől (korabeli grafika)

Gróf Andrássy Gyula (1823-1890), akit a szabadságharcban való részvétele miatt távollétében halálra ítéltek, a kiegyezéskor miniszterelnök, 1871-ben a Monarchia külügyminisztere lett. 1879-ben végleg visszavonult a politikától. 

1890-ben bekövetkezett halálakor a Vasárnapi újság február 23-i száma így mutatta be budai palotáját (az archív illusztrációk is ebből a számból származnak):

A palota pompásan berendezett, értékes műalkotásokkal teli termeiben pesti tartózkodásai idején többször megfordult Liszt Ferenc. Kiemelkedő alkalom volt az Andrássy által 1882. február 26-án Liszt és Munkácsy Mihály tiszteletére rendezett fényes estély.

A zeneszerző és a politikus kölcsönösen nagyra becsülte egymást. 1871-ben Andrássy javaslatára nyerte el Liszt a magyar királyi tanácsosi címet. Kapcsolatuk Andrássy politikától való visszavonulása után is megmaradt. A gróf gyakran ott volt Liszt pesti koncertjein, Liszt pedig 1879 áprilisában Andrássy bécsi palotájában adott hangversenyt a szegedi árvízkárosultak javára.

A nagy Széchenyi István és az igen tisztelt Deák után Andrássy a legméltóbb és legeszesebb képviselője az Osztrák-Magyar Monarchiának - írta Liszt egy 1881-es levelében. Andrássynak ajánlotta Szózat és magyar himnusz című zongoraművét, amelyet később szimfonikus zenekarra is meghangszerelt.

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.

Források:

Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Bp. Képzőművészeti Alap, 1961
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Adalékok a Víziváros történetéhez I. Bp. Budapesti Városvédő Egyesület, 1991