Sárvár, Sársziget utca 52. Szent Miklós-templom
14. századi gótikus eredetű templom, amelyet 1730 körül barokk stílusban, majd a 19. században neogótikus–romantikus ízlés szerint építettek át. Első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. Középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keletelt tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok.
A mai
Sárvárnak ez a nyugati része 1912-ig Sár vagy Saár néven
önálló település volt, saját plébániával, s ez a templom 1767-ig Sárvár
plébániatemploma is volt.
Valószínűleg itt, a templomot körülvevő egykori temetőben,
esetleg a templom kriptájában temették el 1556. január 30-án Tinódi Lantos
Sebestyént.
Tinódi 1545-től három éven át tartozott Nádasdy Tamás szűkebb
környezetéhez: a sárvári várban ura mellett mint
deák teljesített szolgálatot. 1548-ban Kassán telepedett le. 1555-ben újra a
sárvári udvarba indult, valószínűleg azért, hogy Nádasdy Tamás támogatásával
kinyomtathassa az előző évben Kassán megjelent Cronica című kötete óta
született énekeit. A már korábban is betegeskedő énekmondót Sárváron legyűrte a
betegség, s a vár tiszttartója volt tanúja élete utolsó perceinek. A tiszttartó,
Perneszith György így számolt be távollevő urának 1556. január 31-én írott
levelében, amelyből Tinódi e templom körüli eltemetésre lehet
következtetni:
Tinódi Sebestyén, megvetvén már ezt a halandó muzsikát, elment a mennybeliekhez, hogy ott az angyalok között sokkal jobbat tanuljon, akit e hónap utolsó előtti napján a sári atyák hamvai mellé helyeztem.
Az 1930-as években kezdett kialakulni Sárváron Tinódi kultusza. A Várparkban emlékoszlopot emeltek, ezt a templomot pedig emléktáblával jelölték meg:
E TEMPLOM KÖRÜL ELPORLADT TEMETŐBEN
PIHENI ÖRÖK ÁLMÁT
TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN,
A MOHÁCSI MAGYARORSZÁG VÁNDOR POÉTÁJA.
HÁLÁS KEGYELETTEL
A SZOMBATHELYI FALUDI TÁRSASÁG.
1935.
Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.
Források:
Boda László: Bük, Csepreg, Sárvár és környékük: kalauz turistáknak és természetbarátoknak. Szombathely, B.K.L. Kiadó, 2000
www.nadasdymuzeum.hu
Sugár István: Tinódi Sebestyén és egri tárgyú históriás énekei. = Tinódi egri históriás énekei. Eger, Gárdonyi Géza Társaság 1974
Békefi Antal: A vasi várak zenei élete a török megszállás idején. = Vasi Szemle 1965. 2., 1966. 1.
Vas Népe 2006. 03. 02.
Sárvár anno - helytörténeti blog
A fényképeket 2005 nyarán készítettem
Boda László: Bük, Csepreg, Sárvár és környékük: kalauz turistáknak és természetbarátoknak. Szombathely, B.K.L. Kiadó, 2000
www.nadasdymuzeum.hu
Sugár István: Tinódi Sebestyén és egri tárgyú históriás énekei. = Tinódi egri históriás énekei. Eger, Gárdonyi Géza Társaság 1974
Békefi Antal: A vasi várak zenei élete a török megszállás idején. = Vasi Szemle 1965. 2., 1966. 1.
Vas Népe 2006. 03. 02.
Sárvár anno - helytörténeti blog
A fényképeket 2005 nyarán készítettem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése