Budapest I. Krisztina körút 91.
1929 novemberétől haláláig, 1939 decemberéig itt lakott id. Bartók Béláné Voit Paula (1857-1939), a zeneszerző özvegy édesanyja nővérével, Voit Irmával. A ház akkor a 159. számot viselte, Bartók Péter azonosította, hogy ez a mostani 91. számú épület.
A
Mama és Irma néni Pozsonyból települtek át sok bürokratikus formaság
után (különösen nehéz volt elintézni, hogy Bartókné Magyarországon is
kézhez kaphassa tanítónői nyugdíját). Az első néhány hónapot Elza lánya
családjánál töltötték Szöllős-pusztán (Békés megye, Pusztaföldvár).
Id. Bartók Béláné Voit Paula 1915 körül |
Bartók
gyerekkorától rendkívül erősen kötődött édesanyjához, hiszen édesapját
kicsi korában elveszítette. Nagyon szerette az édesanyjánál nyolc évvel
idősebb Irma nénit is, aki több évtizede, a családfő korai halála óta
vezette húga háztartását. Az édesanya pedig nagyon büszke volt nagynevű
fiára, akit kicsi gyerekként ő vezetett be a zongorajáték alapjaiba.
Unokája, a zeneszerző kisebbik fia, Bartók Péter írta le az Apám könyvé-ben,
hogy nagymamája budai otthonában valóságos Bartók-múzeumot hozott létre
fia gondosan megőrzött leveleiből, koncertplakátokból, újságcikkekből,
fényképekből.
Hogy
végre egymás közelében élhettek, Bartók hetente többször is
meglátogatta édesanyját. Sokszor magával hozta levelezését, egyéb
munkáját, hogy minél többet együtt lehessenek.
Bartók Péter szemtanúként így fogalmazott:
Ahogy édesanyjához viszonyult, azt a gyöngédséget nem lehetett szavakkal kifejezni. [...] Ahogy elmesélte neki a legfrissebb élményeit, ahogy bármilyen témáról beszélt vele, alázatos fiúvá vált, azzá, ami édesanyja számára mindig is volt és maradt.
Bartók akkor is itt volt, amikor édesanyja örökre lehunyta szemét, 1939. december 19-én.
Id. Bartók Béláné a Farkasréti temetőben nyugszik gyermekeivel és nővérével együtt.
Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.
Források:
ifj. Bartók Béla: Apám életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1981
Bartók Péter: Apám. Bp. Editio Musica, 2004
Szegő Júlia: Embernek maradni. Bp.-Bukarest, Zeneműkiadó-Albatrosz, 1981
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése